Dupla győzelem a Pingvinek ellen

Mindenkivel megküzdött már az idei KLB-ben a MAFASZ, kivéve a Pingvinekkel. Helyesbítek, volt ellenük egy meccs szeptember 14-én, de ott a Pingvin FC egyik szabálytalan gólja végül döntőnek bizonyult. A sok vitatkozás után végül újrajátszásra ítélte a szervező és több csapat is a kialakult helyzetet, ami november 16-án jött el Újpest helyett ezúttal a Gyöngyösi utca közelében.

Majdnem maximális létszámmal ment ki a MAFASZ, egyedül csak Bérces hiányzott, Lőte pedig bevethető állapotban várta a találkozót. A kezdő így nézett ki: Tóth – Haragos, Horacsek – Mendzsák, Zsila.

A gumis pálya az esőzés után a kispasszos játékra szinte alkalmatlan volt. Ezt jól vette észre Zsila, akinek egyik távoli lövése be is akadt. Az ellenfél leginkább a támadóiban bízhatott, de ők megoldották a feladatot. Egyikük egyszerre több emberrel szemben is jól fedezte a labdát, ezáltal utat nyitva társának. Ez a taktika be is vált, nemcsak kiegyenlítettek, de két gólra el is húztak.

Ekkor jött két változtatás, Haragos és Horacsek le, Bajusz és Unyi be. Mendzsák egyik megpattanós lövését a Pingvinek kapusa már eldőlve sem tudta hárítani. Kellett már egy ilyen szerencsés gól nekünk is. Unyi is villant, távolról jobb külsővel lőtte ki a hosszú sarkot, majd Mendzsák még egyszer betalált, ezúttal szögletből, ezzel megfordítva a meccset. Az első félidőben még két vendég gól született (Mendzsák fejes, Unyi lövés) és az utolsó percekben pedig jöttek le pihenni a meghatározó játékosok.

A második félidő elején az eddig kevés játéklehetőséget kapó focisták játszottak, csak Zsila és Tóth maradt fenn az első 25 percből. Komolyabb probléma nem lett ebből, de az is biztossá vált, hogy együtt nem szabad felküldeni őket. A jövőben inkább a szépen, lassan beépítés elvét fogja követni a MAFASZ.

A Pingvinek egyszer tudtak még közel férkőzni a MAFASZ-hoz. 7-5-ös vendégvezetésnél Haragos szabálytalankodott az ellenfél támadójával a büntető területen belül, a sértett pedig gólra váltotta az esélyt. Szerintem eléggé véleményes volt a szituáció, Haragos a labdát rúgta el először és előtte pont a támadó faultját nem fújták le Unyival szemben. A csatár színpadiassága a kihagyott helyzeteknél és vélt szabálytalanság következtében kapta meg a Pingvin FC a büntetőt. Végül is mindegy, nem bírt döntő jelentőséggel, mert ezt követően özönlöttek a MAFASZ gólok. Bajusz sorra rúgta a távoli bombákat, a hálóőrnek esélye sem volt egyik lövésnél sem.

A végeredmény 12-7 lett a MAFASZ javára. A csapatból mindenki úgy készült, hogy ez a találkozó a pótló mérkőzés lesz, ezért is ért mindenkit váratlanul, hogy ez az eredmény megegyezik a KLK első meccsének eredményével. Persze ez jelezve volt a Facebook csoportban, csak valahogy átsiklottunk felette. Ez azt jelenti, hogy a bajnokságban ezzel a győzelemmel visszaszerezte a gárda a második helyet, míg a kupában 12 idegenben lőtt gólja és 5 gólos fórja van a Pingvinekkel szemben.

Nézzük a teljesítményeket. Tóthnak sok bravúrja volt, a gólokról nem tehettem. Különös kiemelném azt a helyzetet, mikor egy elrontott szöglet után egy az egy ellen mehettek rá, de ő így is hárított. Bajusz ma is nagyszerűen játszott. A csúszós pályán az ő jelenléte jelentette a labda megbecsülését, távoli lövései pedig rendkívül pontosak voltak. Az előző Pingvinek elleni meccsen sokszor védett vele szemben a kapus, most erre esélye sem volt. Védekezésben pedig jól hatástalanította az ellenfél csatárját. Ahogy Haragos is. Igaz az első félidőben kicsit megszeppenten játszott, de a másodikban hozta a szokásos tőle megszokott minőséget. Horacsek is többnyire jól leszedte a Pingvin támadóját. Kellően agresszívan, mégis szabályosan játszott ellene.

Unyi ma is nagyot küzdött és megbolondította a Pingvinek védőit, valamint a többiekkel szép támadásokat vezetett. Mendzsák ismét jól tartotta meg középen a labdát és játszotta meg, a fejes gólja pedig különösen szépre sikeredett. Zsila is nagyot ment, most góljai mellett inkább a védekező munkáját emelném ki.

Jöjjenek azok, akik kevesebbet játszottak. Kiss játékán már nem látszik a korai bizonytalankodás. Határozottan odalép és egy megszerzett labdát jól továbbítja a társakhoz. Sillingnek volt egy-két helyzete, de nem tudta kihasználni őket, talán a túlságos akarás miatt. Szferle is minden tőle telhetőt, most már úgy néz ki, hogy kezdi maga mögött a hagyni a „nem játszom, mert csak a csapat kárára lennék” mentalitást. Lőte játékán még minden téren látszik a kihagyás, de cirkálásával már problémát jelentett a védőknek.

Az őszi szezonból már csak a Pingvin FC elleni hazai KLK visszavágó van hátra, melyre jók a csapat esélyei. Az előző idény után már-már meseszerű az eddigi eredmény, de kemény munkával lehet ez még jobb is.

Sajnálatos vereség Újpalotán…

Csapatunk ma Újpalotán vendégeskedett a helyi Palota FC-nél, egy újabb Újpalota – Újbuda összecsapásra került tehát sor. Amit rögtön az elején meg kell említenünk, az az, hogy rendkívül sajnálatos módon eléggé kevesen gyűltünk ma össze, a múlt heti Beeringham elleni összecsapáshoz képest most már nem 2, hanem csak 1 cserénk volt. Pestszentlőrincen ez még nem okozott problémát, ott összességében uralni tudtuk a játékot (igaz, többnyire az ellenfél sem volt a helyzet magaslatán), ma azonban sajnos beütött a krach. A Palotának gyakorlatilag 2 teljes sora, és ezen kívül még jó néhány kipihent játékosa (+ egy „érdekes” stílusban bíráskodó játékvezetője…) volt. Így gyakorlatilag a fáradtság náluk nem jelentett figyelembe veendő tényezőt, akkor cseréltek, amikor jónak látták… Ez sajnos a ma távollévők felelősségét fölerősíti, emellett nem szabad szó nélkül elmennünk…Ha legalább egy részük eljött volna, és bevethető állapotban harcoltak volna a csapatért, minden bizonnyal jobb eredményt érhettünk volna el. De mint tudjuk jól, a futballban nincs „ha”… Minden esetre érdekes elgondolkodnunk azon is, hogy ha a múlt heti meccsünkön meg tudtuk oldani a megoldandó feladatokat, akkor most vajon miért nem sikerült (?) Ugyanis ha emlékeim nem csalnak, a Beeringhamnek is volt legalább egy sorcseréje, és nekünk pedig csak eggyel volt több cserénk a mai találkozóhoz képest. Nyilván zavaró tényező volt az is, hogy salakról műfűre kellett váltani, illetve, hogy a pályák sem egyforma nagyságúak, de ezekre még véletlenül sem szabad ráfognunk a vereséget!

          Nos, ennyi bevezető után, nézzük magát a mérkőzést, annak lefolyását. Csapatunk a helyszínre érkezve a szokásos bemelegítő gyakorlatokkal kezdett, majd a „Kettő-három: MAFASZ!” csatakiáltás után kezdetét vette a találkozó. Kezdőcsapatunk a következő nevekből állt: Tóth(gk) – Kiss, Haragos – Mendzsák, Zsila, Unyi. A képzeletbeli cserepadon Horacsek foglalt helyet. Silling vidéki elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, Bérces még mindig betegséggel küszködik, Szferle pedig sok elintéznivalójára hivatkozva kihagyta a mai összecsapást. Egyik fő gólfelelősünk, Bajusz sajnos sérüléséből lábadozva csak lélekben lehetett velünk. Lőte hasonló helyzete miatt otthonról szorított a fiúkért.
 Az első félidő első felében viszonylag tapogatózó játéknak lehettünk szemtanúi, a felek kóstolgatták egymást, itt is, ott is adódott egy-két helyzet. A Palota többször került veszélyesen a kapunk elé, úgy látszik „félidő-kezdő álmatagság” nevezetű betegségünket még mindig nem sikerült levetkőznünk. Több alkalommal csak kóvályogtunk komolyabb védekezés helyett. A szerencse ekkor azonban még velünk volt, nem úgy Unyi egyik első komolyabb lehetőségénél. A MAFASZ szemfüles csatára két ember között próbált meg kilépni egy tőle megszokott ügyes csel után, ezzel gólhelyzetben léphetett volna ki. Az ellenfél egyik védője azonban jól látható módon a nadrágjánál fogva rántotta vissza. A játék azonban mehetett tovább. Minimum szabadrúgás járt volna az esetért, ha nem több… Ezen kénytelenek voltunk túltenni magunkat, pláne úgy, hogy a kapunkra nehezedő nyomás egyre csak nőtt, várható volt, hogy egyszer hibázni fogunk. Ez nemsokára meg is történt, csapatunk elvédekezte magát, gyakorlatilag egy hátsó emberünk maradt három támadóval szemben, a bekapott gól elkerülhetetlen volt. Ettől azonban még nem törtünk össze, nem sokkal később ugyanis érkezett az egyenlítő találat: egy kapu elé félmagasan pattanó labdát Zsila gyönyörű mozdulattal, kapáslövéssel jutatott az ellenfél hálójába. Nagy volt az öröm, de mint utóbb kiderült, korai. A félidő hátralévő részében sajnos csapatunk még további két alkalommal kapitulált, egyszer egy megpattanó fejesnél Tóthnak esélye sem volt a védésre, és sajnos egy másik Palota támadás is góllal zárult. Így a felek 3:1-es hazai vezetéssel vonulhattak a félidei pihenőre.

          A második félidő első fele egyértelműen a miénk volt, azonban Fortuna ebben az időszakban egyáltalán nem fogadta kegyeibe csapatunkat. A kapufáról minden lövésünk kifelé pattant, az összes lecsorgó labda palotai játékos lábához vándorolt, az elkövetett szabálytalanságaik pedig továbbra is büntetlenül maradtak. Az embernek az volt az érzése, hogy ha másnap reggelig játszanánk, akkor sem tudnánk gólt lőni. Hangsúlyozom, a meglévő helyzeteink alapján simán egyenlíthettünk volna ekkortájt, tehát nem ezzel volt a probléma. Úgy tűnt, átok ül rajtunk. Ráadásul tetézte a bajt, hogy az ellenfél ismét sokat cserélt, mi pedig kezdtünk fásulttá válni. A Zsila-Mendzsák-Unyi támadótrióból tulajdonképpen csak Unyin nem mutatkoztak a fáradtság jelei, a többiek azonban az idő múlásával felmorzsolódtak. (Mendzsák még az első félidőben kapott egy ütést a válla és a nyaka közé, nyilvánvalóan ez is közrejátszott teljesítménye visszaesésében). Ez persze érthető is, csere nélkül nehéz… Pláne úgy, ha az ellenfélnek másfél sorcseréje van…
Nem adtunk fel a küzdelmet, tovább hajtottunk, ám ennek az lett az eredménye, hogy védelmünk mindjobban kinyílt, és a futball alaptörvénye érvényi erőre emelkedett: „A kihagyott helyzetek megbosszulták magukat”. A Palota sorra vezette gyorsabbnál gyorsabb kontráit, hamar azon kaptuk magunkat, hogy a képzeletbeli eredményjelzőn már „5” az a „3”… Ekkor egy védelmi megingást kihasználva Zsilának még sikerült a szépítés, fájdalom: ez édeskevés volt a pontszerzéshez. A sorjázó távoli lövések közül egy sajnos becsusszant Tóth hasa alatt, majd egy szöglet utáni kavarodás során sikerült „összehoznunk” a hetedik bekapott gólunkat is. A végeredmény 7:2 lett a Palota javára.

          Nézzük az egyéni teljesítményeket. Tóth a kapuban ismét megcsillantotta a tőle már megszokott hálóőri képességeit, a bekapott gólok többségéről nem tehetett, érthető, hogy ha egy kapus ilyen sok lövést kap egy meccs alatt, akkor abból egy-kettőből óhatatlanul gól lesz. Teljesítménye összességében ma is csillagos ötöst érdemel. A védelemben Kiss az elmúlt meccsekhez hasonlóan ismét kiválóan tette a dolgát, bár az első félidőben kissé „bealudt”, ezen a mentalitásbeli problémán feltétlenül változtatni kell (nem csak neki!). A második félidőben azonban gyakorlatilag hibátlanul tette a dolgát. Horacsek ma kevesebbet játszott, a megszokott „daráló-üzemmódot” azonban kitűnően teljesítette. Egy-két csínybe ment passztól eltekintve nem lehetett kifogásunk mai munkájára, bár a játékot jobban érezte az elmúlt két fordulóban, mint ma. Haragos az első félidőben néha-néha szintén „szundi-üzemmódban” futballozott, ezen a „késői ébredésen” neki is feltétlenül változtatnia kell. Az elmúlt meccseken ezzel nem volt probléma, most viszont sajnos ez újra előkerült. Ettől függetlenül a félidő második részében, és pláne második félidőben jól tette a dolgát.

A támadósorban Unyi újfent maga volt a „gép”, esztelen futómennyiségével őrületbe kergette az ellenfél játékosait. A gól ma sajnos nem jött össze neki, de teljesítményére nem lehet panasz. Mendzsák is nagyot futott, ám a nyakát ért „elefántpuszi” érthető módon visszavetette játékszínvonalát. Zsilával kiegészülve mindenesetre ma is „mesterhármast” alkottak, a mai nap gólfelelőse egyértelműen a nap hőse volt. Rengeteget sprintelt, ütközött, szerelt, ha kellett, akkor védekezett.
Összességében elmondható, hogy nem a helyszínen megjelent játékosokkal volt a gond, hanem a hiányzókkal. Csere nélkül nehéz…
(A mérkőzés után készült képeket a facebook oldalunkon tekinthetitek meg.)

El Patricko

Túlszárnyaltuk a múlt heti teljesítményt

A 8. fordulóban a MAFASZ-nak Pestszentlőrincen volt jelenése a Beeringham United vendégeként. Tavaly két szoros meccsen győztek le minket, idén pedig hozzánk hasonlóan meglepetésszerűen jól teljesítenek. Csak a Pingvin FC és az FC Palota tudta legyőzni őket, ők is csak egy-egy góllal. Mi viszont két gyengébb meccs után (Harrer A elleni megsemmisítő vereség, KMFC elleni döntetlen), a Harrer B ellen visszataláltunk a győzelem ösvényére, így mindkét csapat bizakodóan várhatta a találkozót.

Bajusz és Bérces most nem tartott a csapattal, Szferle viszont igen, ráadásul Unyi Zsombor edző is a játékosokkal tartott. Tóth elfoglalta a kapusposztot, hátul Kiss és Haragos kapott szerepet, elől pedig az Unyi-Mendzsák-Zsila trió rohamozhatta az ellenfél kapuját. Ezúttal Tóth Márton ismerőse, Rammer Alex is kijött szurkolni az újbudai gárdának.

A mérkőzés elején jöttek a szebbnél szebb MAFASZ támadások. Mendzsák jól tartotta meg labdát, Unyi jól irányított, Zsila pedig bátran maga mögött hagyott akár több védőt is. Szinte minden támadás lövéssel fejeződött be. Egyszerűen az ellenfélnek nem volt ellenszere a gyors kispasszos játékunkra. Hátul is magabiztosak voltunk, Haragos és Kiss maga a fal volt, az egy-két kósza lövés pedig vagy mellé ment vagy Tóth hárította biztos kezekkel.

Valamilyen szinten törvényszerű volt, hogy ennyi helyzet után megtörik a gólcsend, és ez a 16. percben meg is történt, ugyanis Mendzsák mattolta a kapust. Nem sokkal később jött a válasz a Beeringham részéről, sőt a félidő vége felé a 9-es mezszámú, egyben legjobb játékosuknak sikerült egy indítás után ott hagynia a védőinket és átemelnie Tóth fölött a játékszert. Szerencsére az egyenlítéssel nem vártuk meg a szünetet, Zsila passzát Unyi vágta be, így a felek 2-2-es döntetlennel vonulhattak pihenőre. Hozzá kell tenni, hogy itt az idő miatt volt egy kis nézeteltérés (főleg Lőte nem tűrte a szakértést), ugyanis a hazaiak megállították az időt, ha kiment a labda, mi viszont nem, hiszen pont emiatt teszünk rá öt percet a hivatalos játékidőre, hogy a kis szünetek miatt ne kelljen megállítani az órát. Ezt a felek megbeszélték a pihenő alkalmával és ezután a hazaiak szabálya szerint mérte mindenki az időt.

A második játékrészben aztán megint a Beeringham szerzett vezetést. Mindent elmond a csapatról, hogy ez a MAFASZ nem tört össze, nem esett kétségbe, egyszerűen nem lehetett lehajtott fejeket látni. Ment mindenki tovább és jött is az egyenlítés. Az ellenfél védői nem tudtak felszabadítani, a kósza labdát Unyi fülelte le, elküldött három védőt kenyérért a zugba, majd higgadtan a kapuba helyezte a hálóőr mellett. Ezután a hazaiak egyre inkább görcsössé váltak, mi viszont erőre kaptunk. A 43. és 48. percben ismét Zsila készített elő, mindkétszer Mendzsáknak. A Beeringham tehetetlenségében már darálni kezdett, s bár kis időre a kapuja elé szegezte a MAFASZ-t, egyszerűen a lövéseiket vagy blokkolták (Haragos és Horacsek volt ebben a legjobb) vagy kapufa lett vagy Tóth hárította vagy egyszerűen mellé ment. Nekik nem volt szerencséjük, Horacsekék viszont megdolgoztak Fortuna segítségéért, emellett szívüket-lelküket kitették a pályán. Az egyre jobban kinyíló Beeringhamet először Mendzsák büntette Unyi passzából, majd Zsila, miután három védőt is magára vont, gyönyörűen asszisztált Kiss góljához. A végeredmény 7-3 lett a MAFASZ javára, s bár már múltkor is nagyszerűen játszottak a fiúk, most sikerült a Harre B elleni meccset is überelni. Most mindenki végig koncentrált és a végén a több gólos előny tudatában sem bízta el magát a csapat.

Egyszerűen nem lehet tőlünk legjobb embert kiemelni, mert mindenki nagyszerűen játszott. Unyi még mindig fantasztikus, építette a támadásokat, veszélyes volt az ellenfél kapujára és védekezésben is hatásos volt. Az ellenfél 9-es mezű játékosára ő volt ma az egyik ellenszer Kiss mellett. Kiss is meccsek óta magabiztos, most is bravúros megelőző szereléseket hajtott végre és a nála nagyobb játékosoknak is bátran odapiszkált. Mendzsák ma tökéletesen hozta a hamis kilencest. Végig megjátszható volt és mindig visszajött labdákért, a Beeringham kapusára állandó veszélyt jelentett. Kis időre a védelemben is szerepet kapott, ott is helytállt. Zsila, bár kiosztott négy gólpasszt, ma a helyzetkihasználása egyenértékű volt Gervinho és Giroud mutatóival. Hiába hozta magát szépen helyzetbe, a gól nem jött össze, de szerencsére ennek most nem lett meg böjtje. A passzolás is néha elmaradt és olykor a visszazárással is problémái voltak, de ő is végig küzdött. Haragos ismét tanári volt. Rendkívül nagyot ment Zenghetnék még a védőmunkájáról ódákat, de a bizonyítványt nem kell magyarázni. Horacsek ma a védelemben kapott szerepet. Talán az egyik bekapott gólnál elbambult, de ő is nagyon hasznosan játszott. Egy olyan csatárt vett le simán, aki hozzá képest is nagydarab, de ez nem okozott neki problémát. Ha éppen nem ő csatázott Heskey-vel, akkor Kiss oldotta meg a problémát. Tóthnak komoly védeni valója nem volt, ami elgurult a kapujához azt simán fogta. Kijövetelei magabiztosak és tekintélyt parancsolóak voltak. Szferle kevés szerepet kapott. Nála még érezhető a bizonytalanság illetve a támadásoknál sem érzi még annyira a kispasszokat, de sok játéklehetőség után ez határozottan a pozitív irányba fog változni.

       A következő fordulóban az FC Palota vendégei leszünk. A tavalyi KLB és KLK bajnok kicsit gyengén kezdett, de úgy néz ki kezdik megtalálni a tavalyi formájukat. A Pingvinek elleni diadaluk óvatosságra inthet minket, de ugyanilyen lelkesedéssel, küzdéssel kell majd kiállni. Fejben pedig lassan készülhetünk a Pingvinek elleni három találkozóra (bajnoki pótlás, KLK oda-vissza). A bajnokságban a Beeringham elleni győzelem egyelőre 16 pontot és második helyet jelent. Így tovább MAFASZ!

Az idei legjobb mutatott játékkal nyertünk

A MAFASZ soron következő ellenfele a Harrer B volt. Az óbudai fiókcsapat igen rosszul kezdte a szezont, három brutális és egy szoros vereséget szenvedtek. Majd jött a meglepetés, az Outlaw-t és a Palotát is nehezen, de legyűrték. Mikor ők már kezdtek belerázódni, nálunk jött a lejtmenet: megsemmisítő vereség a nagyobbik Harrertől és utolsó percben elvesztett két pont a KMFC ellen. Csapatunk tehát egy jó formában lévő gárdát fogadhatott a Bikás Parkban, ugyanakkor a játékosaink fejében csak egy fogalmazódhatott meg: kell a három pont.

Ennek függvényében jött is mindenki, aki számít (Bérces vidéken volt), de a Silling – Haragos, Kiss – Horacsek – Unyi, Mendzsák kezdő az eddigiekhez képest kicsit tartalékosabb volt, hiszen a kispadon ott ült Bajusz, Zsila és Tóth is.

A pályán lévők viszont már az elején bekezdtek. Hátul stabilitás, elől szép akciók. Unyi és Mendzsák letámadása egyáltalán nem tetszett az ellenfél védőinek, könnyen zavarba lehetett őket hozni. Egy ilyen eset után a Harrer B játékosa rosszul kezelte le a labdát, Unyi lecsapott a labdára, majd higgadtan elgurította a kapus mellett. Ezt követően megint a pátyi játékos villant, egy újabb elcsent labda után újabb gól, majd Haragos beadását fejelte be. Tóth is villant egyet, Zsila passza után gyönyörűen megcsinálta a testcselt, a kapus pedig innentől már verve volt, utána pedig a gólgyártást megint Unyi folytatta. Az 5-0-ás előny kimondottan nagy fór és nem tudni, hogy a pályán lévők nyugodtak-e meg túlságosan vagy a Harrer B kezdett-e belejönni a meccsbe, de Silling egyre többször szedhette ki maga mögül a labdát, olyannyira, hogy a félidő 5-3-as eredménnyel zárult.

A második félidőben próbálták tartani a kétgólos előnyt, de görcsössé váltak, az ellenfél pedig nagyon jött, aminek egyenlítés lett a vége. Ekkor a kicsit bizonytalan Sillinget Tóth váltotta a kapuban. Szerencsére a csapat tudott váltani és a gyengélkedést újabb gólok követték. Unyi még kétszer betalált, az egyik megint egy elcsent labda utáni találat volt, míg a másiknál egy gyönyörű átemeléssel zárta a mutatós támadást. Zsila is feliratkozott a góllövők közé, ezután pedig Bajusz pillanatai következtek. Előbb egy szabadrúgás gól, majd két szöglet után elvégzett pontos lövés illetve egy távoli bomba. Így hiába egalizált a meccs felénél a Harrer B, a végén sima 12-5-ös vereséget szenvedtek.

A csapat már múlthéten is remekül játszott, de most sikerült ezt fokozni, ami győzelemmel is párosult. Gyors egypasszos labdajáratás, finom cselek, ezek jellemezték ma a MAFASZ játékát. A sarokrúgásokat is jól használták ki a fiúk. Az ellenfél bulldog stílusát is figyelmen kívül hagyták, inkább ők is határozottan, keményen léptek oda. Az ideiglenes bekapott gólokkal járó takaréklángon és egy-két védelmi hibát leszámítva tényleg ma játszott a legjobban a MAFASZ.

Silling egyértelműen védett már a mainál jobban. A gólokról nem tehetett, de nem volt eléggé magabiztos, sokszor megint feleslegesen ívelt előre és majdnem adott az ellenfélnek egy gólpasszt. Mezőnyben most jobb volt, ott leginkább agresszívabbnak kellene lennie. Tóthnál viszont pont fordított volt a helyzet. Kint a gólja ellenére is sokszor eltűnt, a kapuban viszont magabiztosságot sugárzott a védők felé. Mindkettejüknek voltak bravúrjai, de a csere most jó húzás volt. Haragos maga volt ma a fal. Tanárian játszott, az ellenfél támadóját rengetegszer semlegesítette és a levegőt is uralta. Benne volt egy gólban, de úgy néz ki visszatért a felkészülési időszakban látott Haragos. Kiss is most már kijelenthetjük, tartósan jól játszik. Hátul ismét stabil volt és sok labdát lefülelt. Horacsek is jól játszott. Ha kellett, akkor testi fölényét kihasználva darált, ha kellett, akkor a támadókhoz becsatlakozva építette a támadást. Mendzsák ma egyértelműen jobb napot fogott ki. Nagyon élt a pályán, rengeteget küzdött, s bár nem rúgott gólt, de az öt gólpassz figyelemre méltó. Zsilánál meglátszott a kihagyott két hét. Próbálkozott, de sok minden most nem jött össze. Bajusz most a szokásostól eltérően kevesebbet játszott, csak a 20. perc környékén állt be. Támadásoknál most sem tudtak vele mit kezdeni, védekezésben pedig hozta a szokásos formáját. Horacsekkel együtt kellettek az utasításaik, amikor a Harrer B egyenlített. Unyi pedig ma is nagyszerű volt. Rengeteget futott, és ahogy megszokhattuk, óriásit küzdött. Reméljük az elkövetkező öt meccsre is kitart ez a formája.

A következő fordulóban az ellenfelek számára MAFASZ-hoz hasonlóan meglepetést nyújtó Beeringham FC várja Horacsekékat. A salakra fel kell készülnie a srácoknak, meg az ellenfél 15 pontja és jelenlegi második helyezése is azt mutatja, hogy ez egy nehéz meccs lesz. Persze egy maihoz hasonló kezdéssel, játékkal akár meg lehet az újabb győzelem.

Ott hagytunk két pontot

A csúfos Harrer elleni vereség után a MAFASZ idegenben találkozott a KMFC-vel. Ők is régi ismerősök, a tavalyi szezonban oda-vissza vissza megvertek bennünket, a kupán döntetlenre végzett a két csapat és gyengébb gólarány miatt a KMFC esett ki a csoportból. Az Outlaw mellett a KMFC-vel és annak fiókcsapatával is összecsapott a MAFASZ a felkészülési időszakban, két győzelem lett a vége. A mostani találkozón mindkét csapatnak kötelező volt a győzelem, a MAFASZ-nak azért, mert helyre kell hozni a Harrer elleni fiaskót, a KMFC-nek meg azért, mert idén még nem szereztek pontot.

A MAFASZ ismét foghíjas kerettel ment ki, Silling, Bajusz, Zsila és Szferle sem tartott a csapattal, de a KMFC is csak egy cserét tudott hozni. Emiatt a mérkőzés 4+1-ben zajlott, a vendégek kezdője pedig így szólt: Horacsek – Bérces, Haragos, Tóth, Unyi.

Szokásához híven, a MAFASZ ismét álmosan kezdett. Pontatlan passzok, lassú reakciók jellemezték a játékosokat, de szépen lassan felvették a fonalat, sőt később óriási mezőnyfölényt alakítottak ki, mégis a KMFC szerezte meg a vezetést. Egy bedobás után a hazaiak támadója kihasználta testi fölényét Bércessel szemben, aki mellett így nem volt nehéz fejjel a kapuba csúsztatni. Ezt követően még inkább jöttek a tetszetős támadások vendégrészről, de az egyenlítő gólt nem valamelyik spíler szerezte, hanem Kiss. Egy az ellenfél kapujának előterében zajló passzolgatás után Kiss megindult és kilőtte jobbról a bal alsót. A félidőre 1-1-es állással vonulhattak a csapatok.

A második játékrész is MAFASZ dominanciával kezdődött, de megint a KMFC talált be a kapuba. Egy igen szép levegőbeli sarkazás után ismét fejjel mattolták Horacseket, aki megint tehetetlen volt. Nem kellett sokat várni azonban és jött az újabb egyenlítés: Tóth kapott egy remek indítást, a rövidet célozta meg, s bár beleért a kapus, a labda így is a két lába között bement. Ezután gyakorlatilag a KMFC csak pontatlan indításokkal próbálkozott, mivel a MAFASZ óriási nyomást gyakorolt rájuk. Ennek meg is lett az eredménye. Unyi lövése megpattant, de így is bement, majd Mendzsák is betalált. Talán a játékosok nagy része azt hitte, hogy Unyi újabb találata már a kegyelemdöfés (itt hozzá kell tenni, hogy Bérces remekül látta meg a kiugrásra kész Unyit), de a KMFC-sek nem adták fel. Előbb Horacsek potyázott egyet (átszállt fölötte a labda), majd egy szöglet után a kipattanóból származó lövést még védte Horacsek, de pont ott ólálkodott Inzaghi módra egy hazai, akinek így nem volt nehéz dolga. A KMFC egalizáló találata pedig szintén sarokrúgást követően érkezett: Horacsek beadást remélve kijjebb mozdult, a szögletek elvégző KMFC játékos pedig ügyesen észrevette a hosszún a Horacsek mögé futó játékost, akit sajnos Unyi sem tudott visszatartani. A végén akadt még egy óriási KMFC helyzet, ám a végeredmény 5-5 lett.

Kezdjük a negatívumokkal, abból kevesebb akad. A csapat ismét nem tudta megtartani háromgólos előnyét. Ugyanez előfordult már az újrajátszásra ítélt Pingvinek ellen, de tavaly a KMFC a Bikáson 4-1-ről nyert 7-4-re. Hiába mondták 5-2-nél, hogy az állás ugyanúgy 0-0, úgy látszik ezek üres szavak voltak. Gála módba kapcsoltak játékosaink és feleslegesen kezdték el színezni a támadásokat, pedig ekkor már az ellenfél sem hitt az egy pontban. A másik probléma pedig az ellenfélből való felkészületlenség volt. Tudta mindenki, hogy ívelni fognak és erősségük a rögzített szituáció, mégis három gólt ilyen helyzetekből kaptunk. Legközelebb sokkal alaposabbnak kell lenni és nem szabad leadni a több gólos előnyt.

Ami tagadhatatlan, hogy most a MAFASZ remekül játszott. Gyönyörű egyérintéses passzok és a támadók nem hagyták, hogy az ellenfél kihozhassa labdát, ezáltal rájuk erőltetve a pontatlan ívelgetést. A labdát is sokkal jobban megbecsültük. A játékosok többsége is jól játszott. Unyi hozta szokásos formáját, meccsek óta a csapat egyik legjobbja. Mendzsák remekül jött vissza labdákért és játszotta meg azokat, a védekezésbe is igyekezett besegíteni. Haragos már-már a felkészülési időszakban mutatott játékával rukkolt elő. Átjátszhatatlan, határozott volt. Ha tudja tartani ezt a formát, akkor a támadásokba is sokkal hasznosabban tud besegíteni és fejjel is ügyesebb lesz. Kiss óriásit játszott. Mendzsákkal gyönyörű támadásokat vezettek, bátran cselezett és hátul is stabil volt. Horacseknek sok védeni valója nem volt, ami volt, azt kivédte, hátul pedig jól irányította a védőket. Kár, hogy ott volt az a potya. Legközelebb biztosan Sillingnek vagy Tóthnak kell védenie. Bérces bár jobban játszott, mint múltkor, továbbra is sok az eladott labda részéről és hátul is határozottabbnak kell lenni. A gólpassza viszont vitathatatlanul szép volt. Tóthnak sajnos megártott a meccs előtti buli. Volt egy-két lövése, egy csattanós kapufája, de nem volt annyira mozgékony, mint ahogy azt megszokhattuk tőle és a labdák is elpattantak tőle.

A csapat a forduló után a negyedik helyen áll 10 ponttal, egy elmaradt meccsel. A következő körben a Harrer B-t fogadják otthon, meglátjuk majd, hogy mennyire is B csapat ez. Ugyanilyen játékot, de mentálisabban felkészült játékosokat szeretnének látni a szurkolók.

Ez mégis mi volt?

Három győzelemmel (legutóbb a Sasokat intéztük el) és egy elhalasztott meccs után fogadta a MAFASZ az eddig makulátlan Harrert. Az óbudai csapat tavaly egyszer egy nehéz és egy könnyű meccsen vert el minket, a szezon végi Kupán viszont szoros meccsben alulmaradtak a bronzért folytatott küzdelemben. Idén csak a Palota és a KMFC ellen nyertek nyögvenyelősen, mindenki mást csúnyán elintéztek. Sajnos most már minket is.

Csapatunk az előzőekhez képest kicsit foghíjasan jelent meg a Bikáson délelőtt 10-kor. Silling megsérült, Zsila elutazott, Tóth lemondta a meccset, Szferléről pedig semmit sem tudni. Harrerék ellen 4+1-ben állt fel a csapat, így nekünk most csak két cserénk volt. A kezdő felállás így szólt: Horacsek – Bérces, Bajusz, Mendzsák, Unyi.

Már a középkezdősből kapitulált a védelem egy előreívelt eladott labdából, utána pedig sorra jöttek a bekapott gólok. Az első félidő megalázó 10-1-es Harrer vezetéssel zárult. Bár a MAFASZ jobban kezdte a második játékrészt, volt egy időszak amikor, hacsak a második 30 percet nézem, akkor vezetett is, de ez is csak ideiglenes volt, mert a végeredmény 20-5 lett a Harrer javára.

A Harrer tiki-takájára, gyorsaságára, mozgékonyságára ma nem volt ellenszere a csapatnak, de ilyen hozzáállással soha nem is lesz. Jó néhány játékos ma megbukott, ami összességében a csapat teljesítményét a béka segge alá süllyesztette.

Ma Unyi volt legjobb. Félig sérülten is 110%-ot nyújtott, ő szerezte a legtöbb labdát és volt egy gyönyörű gólja is. Bajusz ma is a játékos teljesítmények elején végzett, de egyszerűen ma a csapat annyira fogalmatlan volt, hogy ő sem tudta koncentrálásra bírni, irányítani a társakat. Horacsek valamelyest kényszermegoldás volt a kapuban, egy-két kiadásnál bizonytalan volt, a szerencsével is hadilábon állt, de a gólok többségéről nem tehetett. Így is voltak nagy mentései. Mendzsák ma rossz napot fogott ki, sokszor kapkodott, de küzdéssel most sem volt probléma. Haragos összességében jobb volt, mint múltkor, de most is sokszor hibázott és még messze van a felkészülési időszakban nyújtott formájától. Kiss az első félidőben a korábbiakhoz képest jól állt be, a másodikban gyakorlatilag momentuma nem volt, Bérces pedig nagyon sok passzt, ívelést elrontott..

Nem tudom, hogy esetleg jó széria részegített meg sok játékost, de finoman szólva ez a mai teljesítmény kritikán aluli volt. Sokan keringtek a pályán, mint gólyafos a levegőben, a posztok és a kiszabott feladatok is mintha értelmüket vesztették volna. Ez a mai MAFASZ olyan volt, mint a tavalyi: káoszos, sértődékeny, nyuszi. A helyezkedési probléma újfent felütötte a fejét, de a morál is hagy némi kívánnivalót. Egyszerűen így felesleges és szánalmas kiállni. Az volt a csapat mai célja, hogy a Harrer gólarányt igazítson rajtunk? Ha igen, akkor sikerült. Persze kereshetjük az indokokat, hogy esett az eső és csúszós volt a pálya, meg nem volt Zsila és Tóth, csak éppen felesleges. Az ellenfélnek is ugyanúgy csúszkált, zakózott, egy-két játékostól meg nem szabad ennyire függni. Nem azt mondom, hogy meg kellett volna verni Harrert és ezzel csodát tenni, mert nem, ők sokkal képzettebbek és jóval előrébb járnak, mint mi, de a tisztes helytállás, az, hogy mindenki odategye magát szerintem elvárható lett volna. Ehelyett kaptunk egy lélektelen szart.

Következő alkalommal idegenbe látogatunk a már jól ismert KMFC-hez. Finoman szólva sincsenek jó passzban, három vereség mellett két elmaradt meccsük is van, de úgy gondolom, hogy a játékerőt nézve illene elhozni a három pontot. Már csak azért is, mert ezt az általunk ma focinak csúfolt valamit kötelező kijavítani. 

A törvényen kívüliek megkapták a magukét

Talán egy-két MAFASZ játékos fejében ott volt még a Pingvin elleni találkozó történései vagy az, hogy a hétvégén két meccset is játszhat a csapat, hiszen a Pingvinek elleni újrajátszás is lehetséges volt, nem beszélve az aktuális Outlaw FC elleni találkozóról. Az újrajátszás későbbre tolódott, de a Törvényen kívüliek ott kopogtattak a MAFASZ Aréna ajtaján. A meccs végül közös megegyezéssel a Bikás Parkban lett megtartva.

Mielőtt belekezdenek a meccs ismertetésébe, nem árt felidézni az Outlaw elleni mérlegünket. Őket talán még jobban is ismerjük, mint a Pingvineket, hiszen az elmúlt félévben négyszer csaptunk össze velük. A KLB-ben otthon 7-6-ra, idegenben 10-2-re kapott ki a MAFASZ, a nyári felkészülés alkalmával pedig Kispesten 7-4, itthon Újbudán 6-4 lett a javukra. A KLB Kupán viszont erősebb csoportba kerültek, ahonnan a Pingvinek és a Harrer ment tovább, tehát itt megelőzte őket a MAFASZ.

A jelenlegi KLB-ben az első fordulóban vendégként 5-2-es vereséget szenvedtek a Beeringhamtől, viszont hazai pályán megverték a tavalyi győztes Palotát 7-4-re. Ez a győzelem igencsak nagy lökést adhatott volna nekik, míg a MAFASZ-nál ugye ott volt a Pingvinekkel való lejátszott, majd újrajátszásra ítélt meccs.

Nem tartott ezúttal a csapattal Bérces és Silling, így Tóth foglalhatta el a kapus pozíciót, a mezőnyben pedig először a Horacsek, Unyi, Zsila, Bajusz négyes kapott helyet, a kispadon Kiss, Szferle, Dobay és a később megérkező Haragos várt a bevetésre.

A mérkőzés első negyedórájában komoly ziccer egyik oldalról sem akadt, inkább a felezővonalnál volt kemény küzdelem. Az első gólt végül Zsila szerezte meg, aki Tóth indítását vette le gyönyörűen, majd balról indulva kilőtte a hosszú sarkot. Ezt követően egyre inkább lendületbe jött az Outlaw, több nagy helyzetük is volt, de Tóth végig biztos lábakon állt.

A második játékrészben is inkább a vendégek támadtak többet, míg a MAFASZ kontrákra állt be. Itt is, ott is akadtak komoly lehetőségek, kapufák, de az újabb gól ismét hazai oldalról érkezett. Unyi passzát Bajusz váltotta gólra. Az Outlaw megint csak jött, de eredménytelenül, MAFASZ részről viszont jött az újabb gól: Bajusz labdáját Zsila lőtte be. A csapat nem esett szét a végén, olyannyira nem, hogy gólt sem kaptak, így a végeredmény 3-0-ás MAFASZ győzelem lett.

Nézzük, milyen konzekvenciákat vonhatunk le. Tóth kiváló teljesítményt nyújtott hátul, maga az áthatolhatatlan fal volt. Azt is kifogta, amiről már azt hitte az ellenfél, hogy bent van, plusz jól irányította a védelmet. Bajusz most is irányított, az ereje nagy része a védekezésre ment el, de a támadásokat is igen hatékonyan segítette, két gólban is benne volt és tette mindezt betegen. Zsila kitűnően játszott, fordulóról fordulóra szórja a gólokat, jól tartja meg labdákat és teszi le lövésre a második hullámban érkezőknek. Horacsek hátul nagyon magabiztos volt, egy védő sem ment el mellette és a támadásokhoz is jól csatlakozott. Unyi rendkívül nagyot küzdött, a szemellenzőt otthon hagyta és ahol tudott ott segített. Mindezt tette úgy, hogy kisebb sérülésből jött vissza. Példát vehetnek róla a többiek. Mendzsák a Pingvinek ellen jobban játszott, de itt sem volt rossz. Egyszerűen most nem úgy alakultak számára a dolgok. Haragos bár jobban játszott, mint múltkor, még mindig messze van a felkészülési meccsek alatt mutatott formájától. Kiss és Szferle keveset játszott, a pályán kicsit elveszettnek tűntek és továbbra is önbizalomhiányban szenvednek.

Bár a csapat most nem játszott gólokban dús meccset, és mint ahogy írtam, a felezővonalnál óriási küzdelem volt, nem szabad amellett elmennünk, hogy kapott gól nélkül hozta le a meccset a MAFASZ. Nyilván voltak most is helyezkedésbeli problémák, de látszódik a fejlődés. És ami a legfontosabb, nem omlott össze a csapat a hajrában. Nem hitték el a játékosok, hogy győztek és az éles helyzetek alatt is végig ott voltak fejben. Persze Bajusz, Tóth és Horacsek végig nyomatékosította a többiekben, hogy még nincs meg a három pont, hiba esetén meg mindenkit visszahoztak a meccsbe, senkit sem engedtek összezuhanni. A további meccsekhez és így kell hozzáállni és akkor jönni fognak az újabb és újabb győzelmek. Ezt az utat kell folytatni, mert ez eddig két meccs, két győzelem, negyedik hely. Hétvégén jönnek a Sasok, egyszer meg majd újra a Pingvinek. GO MAFASZ!

A győzelem kapujában buktunk el

Szeptember 14-én Pingvin FC – MAFASZ mérkőzést rendeztek Újpesten. Mindkét csapat győzelemmel hangolt a vasárnapi találkozóra, a hazaiak a Sasokat gyűrték le idegenben 8-6-ra, míg a vendégek 10-4-re nyertek az újonc Fluminense ellen otthon. A két csapat történetéhez hozzátartozik még, hogy a tavalyi KLB-ben mindkétszer a Pingvinek nyertek (idegenben 8-4-re, otthon 8-1-re), a Kupában az elődöntőben pedig 8-3-ra nyertek, szintén a Pingvinek.

 A MAFASZ-nál mindenkit mozgósítottak, akit lehetett. 10 emberrel plusz Lőte szurkolásával vágtak neki az újpesti túrának. Mivel 4+1-ben zajlott a meccs, így ez a létszám elég volt egy sorcserére. Persze azt hozzá kell tenni, hogy a Pingvinek egy sokadik pályára vittek el minket, a 4+1-ről és a műfüves pályáról pedig nem is szóltak.

Nem untatnék senkit sem a részletes meccs leírással, így egyszerűen csak leírom a végeredményt: 13-12-re nyertek a Pingvinek. Vendég részről Mendzsák négyszer, Silling, Bajusz és Tóth kétszer volt eredményes míg Unyi és Zsila egyszer-egyszer. A mérkőzést a Pingvin kezdte jobban, de fokozatosan jött fel a MAFASZ, a két félidő alatt egyik gárda sem tudott kiharcolni kétgólosnál nagyobb előnyt. Térjünk rá azonban a fontosabb eseményekre, teljesítményekre.

Érdekes módon született meg a Pingvin nyolcadik találata. A szituáció elejére nem emlékszem pontosan, de egy rossz MAFASZ indítást követően vagy hazaadás után az ellenfél kapusa megfogta majd előre dobta csapattársa irányába a labdát. A Pingvin támadója nem ért bele a labdába, ahogy Horacsek kapus sem, a játékszer érintés és pattanás nélkül behullott a MAFASZ hálójába. Pingvinnél nagy öröm, MAFASZ-nál kérdőjelek az arcon, Lőte pedig torkaszakadtából üvölt, hogy ez nem gól. Pingvinék gyorsan el kezdték védeni a szerintük jogos találatot, Zsila és Lőte ideges állapotban pedig hozta fel érveket, hogy ez miért nem gól. A meccs folytatódott, Zsila lenyugodott, Lőte nem. Olyannyira nem, hogy a végén igencsak összeszólalkozott több Pingvin játékossal is, ami viszont tény, hogy tulajdonképpen ezzel a szabálytalan góllal nyert a Pingvin.

A mérkőzés után a végig ultraként viselkedő Lőte utánanézett a KLB szabályzatának, ami kimondja: „A kapus minden esetben átdobhatja a labdát a felezővonalon, viszont gólt nem dobhat, csak rúghat.” Ezzel védekezett Lőte és a MAFASZ, az ellenfél viszont a gól utáni játék folytatásával és az aláírt jegyzőkönyvvel. Itt gyorsan meg kell jegyeznem, hogy mivel mindkét csapat mondta a saját igazát, így a mérkőzés után is több óráig ment volna a vita az ominózus gólról, aminek eredményeként senki sem mehetett volna időben a saját dolgára. Másrészt bármennyire is sokaknak okos telefonja van, net nem volt közelben, de még a mobilnet is befuccsolt, így senki sem tudta leellenőrizni a szabályt. A végeredmény az lett, hogy a Pingviné lett a három pont, az aláírt jegyzőkönyv miatt, tehát a MAFASZ-nak nem sikerült érvénytelenné nyilvánítani a találatot, ami által a mérkőzés döntetlenre végződött volna, viszont lehetőség van egy újrajátszásra, amit több MAFASZ-os is preferálna. Papíron tehát a Pingviné a győzelem, de az újrajátszás alkalmával bármi megtörténhet.

Ennyi bőven sok volt az érvénytelen gólról, nézzük a játékosok teljesítményét. Tartja a mondás, hogy győztes csapaton ne változtass, erre mit csináltunk? Pont azt. Silling kiment a mezőnybe, Horacsek pedig be a kapuba. Most pont jól jött ki a lépés, mert Horacsek nagyszerűen, önfeláldozóan védett, Silling pedig rúgott két gólt, de nagyon eltűnt a mezőnyben.

Unyi most is felvette a szemellenzőt, belevezette az emberekbe a labdát, amikor pedig lőni kellett volna, akkor későn tette. Rossz napot fogott ki, ahogy Haragos is. A tőle megszokott magabiztosság, határozottság Újbudán maradt. Kiss most is gyámoltalannak tűnt a pályán, egyértelműen túlparázta a meccset. Bérces hátul próbálta megoldani a védekezést több-kevesebb sikerrel, de az előre játék nem ment neki. Zsila átvette Horacsek szerepét, mindenütt ott volt és meglehetősen sokat passzolt, úgy néz ki megtalálta a passz gombot. Bajusz irányította a csapatot, de nagyon szerencsétlen napot fogott ki. A legtöbb lövését vagy fogta a hálóőr vagy kapufa lett. Mendzsák nagyon jó volt elől, a védekezésben viszont még fejlődnie kell. Szferle nem sokat játszott, Tóthnak pedig egyértelműen kevés teret hagytak az ellenfél játékosai. Pozitívumként ki kell emelni, hogy a Pingvinek csapatkapitányát jól levették, kevésszer sült el a balosa, viszont a másik támadójukkal nem tudtak mit kezdeni védőink. Gyakran két bekk figyelmét is magára vonta, akiket sokszor faképnél is hagyott, ezáltal viszont egy másik csapattárs üresen jöhetett. Rengeteg gól az ilyen szituációkból született. Az ilyen testi erejüket kihasználó játékosoknak egyértelműen határozottabban kell odalépni a jövőben.

Technikai dolgoknál jóval nagyobb problémának érzem, hogy sokan fejben nem tudtak ráhangolódni a meccsre, pedig sok minden pont ott dől el. Egy-két hiba után elvesznek és inkább a kispadra vonulnak. Emiatt azok fognak játszani, akik jobban bírják az éles helyzeteket, viszont a sok játék miatt ők fognak a meccs végére elfáradni, aminek következtében lankadni fog a koncentráció, tőlük is jönnek majd a hibák, melynek következménye akár egy bekapott gól is lehet. Zsila és Mendzsák erre a legjobb példa, az első félidőben nagyszerűek voltak, a másodikban viszont jöttek a fáradtság jelei és jöttek a pontatlanságok is.

A másik pszichológiai tényező, hogy most is sokan elhitték, hogy 12-10-es vezetésnél megvan már a meccs, úgy, hogy már csak öt perc van hátra. Egy meccs addig tart ameddig le nem fújják! A végén belehúzott a Pingvin, a testben és fejben fáradtabb játékosaink pedig nem tudták kivédekezni a rohamokat és így fordította meg a meccset a hazai gárda. Ezért kell mindenkinek egységesen fejben ott lennie a meccsen és akkor nem lesz az, hogy valaki totál fáradt, valakinek pedig bőven van energiája, de fél az éles szituációktól. Azt pedig el kell felejteni, hogy egy meccset már félidőben vagy az utolsó öt percben nyert meg a csapat. Akkor nyert a MAFASZ, ha letelt a játékidő!

A problémák adottak, a fejlődés látszik, de senki sem érte el teljesítményének csúcsát. A harmadik fordulóban jön otthon az Outlaw, de lehet, hogy még egyszer jön egy újpesti kaland a Pingvinekkel. Addig is Hajrá MAFASZ!

Edzőkeringő

Győzelemmel kezdte a bajnoki szezont a MAFASZ, mivel 10-4-re legyőzték az újonc Fluminese FC-t, így csapat egy fordulót követően a második helyen áll a tabellán. A mérkőzéssel többet nem is foglalkoznék, ezt megtette helyettem a csapatkapitány, én most inkább a csapat edzőinek munkásságait ismertetném veletek.

Bobák Tamás 2013 elején vette kézbe a csapatot. Először ő is több felkészülési mérkőzéssel kezdett, a legtöbbet a Lokomotívval vívták, szám szerint hármat, ebből egy lett győzelem. Hozzá kell tenni Tóth és Szferle ekkor még a Lokomotívot erősítették. Lőte volt osztálytársait, a Kocsissal felálló Igazság Ligáját elintézték, majd jött a Töltés Kupa. Itt több hiányzója is volt a Bobák gárdának (Unyi és Horacsek volt sérült), de a csapat nagyszerű teljesítménnyel rukkolt elő, négy meccsből négyet nyertek.

Nem sokkal később a Templom Kupa következett Haragos szervezésének köszönhetően a Stadium of Faith-ből. Itt három győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel megnyerték a trófeát, pedig olykor-olykor a le nem fektetett szabályok és pálya is a MAFASZ ellen volt.

Majd jött nyáron a Mennyei Töltés Kupa, melyet a MAFASZ nyert meg. Itt több saját játékos külön csapattal érkezett, de az első helyet és a pénznyereményt a MAFASZ szerezte meg. Öt meccs, öt győzelem a MAFASZ tényleg egyre jobb volt.

2014 tavaszán aztán jött a fordulat. Óriási önbizalommal jelentkeztek a Kispályás Labdarúgó Bajnokság aktuális kiírására. Tényleg ez volt az első komolyabb megmérettetés. A MAFASZ azonban elbukott. Ennek okait már szintén vizsgáltam az előző írásban, egy rövid felsorolást azonban megérdemel a KLB hibái: rutintalanság, olykor nulla csere, morális problémák, a játékosok nem bíztak egymásban, kényszer igazolások és a megszokott játék feladása.

Ahogy a játékosok, úgy Bobák edző sem tudta a miérteket. Három tornát nyertek a KLB előtt, de ide ez is kevés volt. Bobák természetesen mindent megpróbált, ezért is igazolta le Kocsist és Bajuszt, csak a közeg nem stimmelt, amibe belekerültek. Azonban túlzás lenne azt állítani, hogy Bobák Tamás elbukott volna, egyszerűen a MAFASZ még nem ért meg a KLB szintjére és ahogy a játékosok, úgy utólag ő is belátta, kellett egy ilyen tanulóév. Folytatást viszont már nem tervezett a csapattal, elegánsan távozott a kispadról, hogy elfoglalja a csapat technikai igazgató posztját.

Edző nélkül azonban nem maradt a csapat, rögtön leigazolták a fiatal, ám szemtelenül tehetséges Unyi Zsombort, Unyi Dániel öccsét. Furcsa lehet, hogy az öcs az edző, hogy a fiatalabbik testvér mondja el az idősebbnek, hogy mit és hogyan csináljon, de ez a szituáció sem náluk, sem a csapat többi tagjánál nem probléma.

Az első komoly megmérettetés is érkezett a KLB Kupa személyében. Unyi Zsombor ettől azonban nem ijedt meg, pedig sok tényező nem adott bizakodásra okot. Először is ugye ott volt a csúfos KLB, másodszor meg a játékosok közti problémák. Ám Unyi megoldotta mindegyiket. Tűzoltását leginkább Rudi García Romában nyújtott teljesítményével tudnám párhuzamba állítani. Hamar felismerte a gondokat és tökéletesen megoldotta azokat. Továbbfejlesztette a Bobák által lefektetett alapokat, de sok játékos univerzális lett nála. Sillinger betette a kapuba, Lőte a cirkálás mellett hátul is bevethető, Horacsek a csapatkapitányi karszalag mellett abszolút mindenes és üteg lett, Bajusz pedig center mellett irányító is. Sokat lehetne még magyarázni Unyi bizonyítványát, de szükségtelen. Egy KLB résztvevő ellen megszerezték az első pontot, begyűjtötték a Harrer skalpját és bronzérmesek lettek a kupán. Jól debütált Unyi, a MAFASZ visszatért a győzelem ösvényére.

Kicsit tanulva az akkor még nem sejthető hibákból, Unyi jobban szervezte meg a felkészülést és az igazolásokat is, ezt múltkor szintén részleteztem. A KMFC elleni sikerek, a bikás parki edzőmeccsek, az új edzésmódszer valamint Zsila, Nemecz és Selényi megvétele mind-mind az ő érdeme. A játékosok újra hisznek egymásban, a győzelemben és természetesen edzőjükben.

Aztán jött a főpróba, a Fluminense FC elleni mérkőzés az őszi KLB első fordulójában. A csapat nyert, tehát most már a bajnokságban is van pontja a MAFASZ-nak, ráadásul egyből három. Nyilván szerencse is kellett, hogy a gárda életében először sorcserével állhatott ki (igaz ehhez kellett az is, hogy az ellenfélnél csak négyen voltak), de szokták mondani, hogy a győzelmet nem kell magyarázni és ne is tegyük. Zsila tétmeccsen is bemutatkozhatott, a bizalmat négy góllal hálálta meg. Unyi biztosan le fogja vonni a következtetéseket és ki fogja elemezni a soron következő ellenfeleket, de ez egy biztató kezdet. Természetesen ő is és a játékosok is a realitás talaján mozognak, de a fejlődés a MAFASZ-nál megkérdőjelezhetetlen, míg máshol nem.

A végére még egy pár szót mondanék Unyi Zsomborról. Arról, hogy mit csinál ha nem a MAFASZ-szal foglalkozik. Fifázik, Top Elevezenik, draftol és majd játszik a csapat játékosainál népszerű Ligában, szóval abszolút a foci az élete. Szerintem most már érthető, hogy mitől ennyire jó és hatékony edző.

Valaminek a kezdete...

Vasárnap elrajtolt a  KLB 2014-2015-ös szezonja, az első fordulóban a Fluminense csapatával csapott össze a MAFASZ alakulata. A MAFASZ Arénába találkozott a gárda, hogy bemelegítsen a mérkőzésre, de mint az kiderült épp foglalva volt a pálya. Ezért B tervként átmeneteltünk a Bikás-parkba. A Fluminense csapatára rengeteget kellett várni az Arénában Sillingnek és Horacseknek, de végül csak megérkeztek. Késésük oka, mint kiderült, hogy páran visszamondták/lemondták a mérkőzést egyéb okok miatt, ezért kénytelenek voltak eljönni négyen. Ez meglepett minket, hiszen nem erre számítottunk, de közös nevezőre jutva, megbeszéltünk, hogy 3+1-es felállásban fogunk megmérkőzni, mivel így korrekt. Kicsit létszám fölényben voltunk a mai nap folyamán, hiszen kilencen jelentünk meg, Bérces, Kiss, Mendzsák, Silling, Tóth, Szferle, Zsila, Haragos és Horacsek képviselte a MAFASZ csapatát. Elmondhattuk, hogy van egy sor cserénk! A klub fennállása óta ilyen még sosem történt!

A mérkőzést Silling - Mendzsák - Zsila, Tóth felállásban kezdtük. Szoros, jóiramú volt az első 10 perc, aztán jött a váltás, Kiss, Bérces és Horacsek állt be. Szétszórtan próbáltak helytállni, de sikertelenül, a Fluminense 2 gólt vágott be pár perces időintervallum alatt. Gyorsan kellett a váltás. Tóth, Zsila, Haragos felállásban folytattuk a mérkőzést, aminek meg is lett az eredmény. Okosan, ügyesen véghez vitt támadásokkal fordítottuk meg az állást. Tóth - Zsila páros remekül passzolt egymáshoz, csillagos ötöst érdemelnek mai teljesítményükre. Haragos magabiztosan képviselte védelmünket, egyben irányítva a támadószekciót is. Mendzsák a középpályát erősítve, technikás, pontos passzaival asszisztált. Silling, mint mindig, és most is, bevehetetlen volt kapuja. Horacsek kissé szétszórtan keringett a pályán, mint aki nem találja a helyét, de a második félidőre összekapta magát. Ez ugyanúgy elmondható Bércesre és Kissre is. Szferle a pálya mindenese volt. Labdát szerzet, indított, alkotott és támadott. Sok gólban részt vállalt. A meccs egyik emberre lett. Szép volt! :) A félidőt 6-2-vel fejezték be a csapatok.

De nem csüggedt az ellenfél csapata. Kipihenve magukat vállvetve küzdöttek egy szebb eredményért, ami össze is jött nekik, hiszen 2 góllal reagáltak a félidő eredményére. Ezután csak futottak az eredmény után. Voltak próbálkozásaik, de nem kellett megerőltetnie magát Sillingnek. Összességében nagyot küzdött a Fluminense, dicséret jár nekik, hogy így is eljöttek és megmérkőztek velünk. TAPS! Nekünk azonban sokkal jobban ott kell lennünk fejben, főleg a védelemben, hiszen sokszor előfordult, hogy kavarodás volt, szétszórtság. Ezt át kell jövőhéten rágni az edzéseken. De egyébként remekül helytálltunk a középpályán. A végeredmény: 10-4 lett! Így tovább!

FORZA MAFASZ!

Szezon beharangozó

Szeptember első hétvégéjén kezdetét veszi az őszi KLB, így az első pár sulis nap után, máris mehetnek majd tétmeccset játszani az érintettek. A tavalyi bajnokságból minden csapat jelen lesz, kiegészülve a Harrer B gárdájával és a Fluminense FC-vel. Utóbbival kezdi meg a szezont csapatunk, a MAFASZ is, ráadásul hazai pályán, a MAFASZ Arénában. Talán kijelenthetjük, hogy a szerencse nem volt mellettünk a sorsolás alatt, hiszen jobb lett volna egy már ismert csapat ellen kezdeni. Persze ez extra motivációval is szolgálhat, hiszen a srácok megmutathatják a Fluminesének, hogy jobb, ha úgy számolnak a továbbiakban, hogy a MAFASZ mögött lesznek a végső elszámolásnál. Mielőtt azonban rátérnék arra, hogy a csapatunk hogyan készült az őszi KLB-re nem árt megemlékezni a tavalyi szezonról.

Utólag visszagondolva rájöhetünk, hogy a MAFASZ tavalyi szezonja, legutóbbi KLB-s szereplése minden téren hibás volt. Mondhatni bele volt kódolva a sorozatos vereségek és az utolsó hely. De mik is voltak a problémák?

Kezdjük a legalapvetőbbel mégis a legelnézhetőbbel, a rutintalansággal. A srácok a KLB előtt legtöbbször egymás ellen játszottak, így derült égből villámcsapásként érte őket, amikor egy rutinosabb, felkészült csapattal kerültek szembe, mint pl. a Palota vagy a Harrer. A későbbiekben azonban egyre jobban felvették a bajnokság ritmusát, melynek jó néhány szoros meccs lett az eredménye. Bár a győzelem továbbra sem jött össze a bajnokságban, ez azonban más tényezőktől is függött.

14 meccsből 5-ön nem volt cseréje a csapatnak. Nyilván soha nem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna, ha a Beeringham elleni visszavágón Unyi sérülése után nem emberhátrányban játszottuk volna le a hátralevő perceket, de mondhatnám a Pingvin elleni első és a KMFC elleni második, idegenbeli meccset is. Nem elég, hogy a csapat egy rutintalan újonc volt, még olykor a szükséges felállás is alig volt meg.

A csapat moráljával is gondok voltak. A 3. fordulóban a KMFC elleni hazai, gyakorlatilag megnyert meccset a második játékrészben bukta el a MAFASZ. Egyes játékosok a kevés játékidő miatt panaszkodtak vagy esetleg a csapat fölé helyezték magukat, mások egyszerűen a KMFC fordítása után összezuhantak. Komoly következménye lett a meccsnek, Bartától elbúcsúzott a stáb, Silling nevelőcélzattal kikerült egy időre a keretből. S bár ezek szükséges lépések voltak, egy csapat moráljának egyáltalán nem tesznek jót az ilyen történések.

Talán tanácstalanság miatt, talán a játékosokra egyre nagyobb teherként nehezedő győzelmi kényszer miatt, de idény közben jött két új igazolás Kocsis és Bajusz személyében. A játékosok tőlük várták a sikert, azt a pluszt, ami a győzelemhez kell. Néhol ugyan közelebb került a három pont, de ők sem hozták el, a bajnokságban még nem. A válsághelyzet tehát nem lett megoldva, a frusztráció azonban nőtt.

A legnagyobb probléma azonban az volt, hogy a játékosok nem bíztak sem magukban, sem egymásban, mégis mindenki a másiktól várta a megoldást, emellett az elképzelt taktika is csak néha-néha valósult meg. Értelmetlen ívelgetések hátulról az egyetlen csatárra, akit tornyok vettek körül. Védők elől ragadása, középpályások nem segítettek be hátulra. Felesleges egyénieskedések, kommunikáció hiánya, könnyen zavarba hozható és nyomás alá helyezhető védelem. Ezek mind-mind hibák voltak, de ahogy fentebb is írtam, a külső körülmények sem voltak ideálisak.

0 ponttal zárta végül a bajnokságot a MAFASZ, a csalódottság úrrá lett a csapaton. Többször is közel kerültünk a győzelemhez, de végül vagy a szerencse nem volt mellettünk vagy egyszerűen nem akartuk eléggé. Aztán jött a bajnokság záró kupája a Sasok FC otthonában. Egyetlen cél lebegett a csapat előtt: pontot kell szerezni. Miután a KMFC-vel, a Palotával és a Beeringhammel kerültünk egy kvartettbe ez nem is tűnt lehetetlen feladatnak. Bajusz szerepeltetése, Silling kapuba állítása remek húzás volt, meg is lett a döntetlen a KMFC ellen, aminek a végén inkább azért szomorkodtunk, hogy csak egy X-et tudtunk elérni, pedig a győzelem is meglehetett volna. A Beeringham nem jött el, így mindenki 3 ponttal gazdagodott, majd jött a Palota elleni meccs. Igaz kikaptunk, de ennyire szoros meccset soha nem játszottunk a bajnokság nyertesével, a 3-1 kimondottan jó eredmény egy 10 éve összeszokott, sok kupát megnyert gárda ellen. Végül jobb gólarányunk miatt mi mentünk tovább a második helyen, ezzel már túlszárnyaltuk a napi célkitűzésünket.

Talán emiatt meg is nyugodott a csapat és a Pingvin elleni elődöntőre visszajött a csapat bajnokságban tapasztalt fogyatékosságai. Totális káosz volt, mintha random pakoltuk volna fel az embereket, a védelem pedig az ablakban. Bár volt már ennél durvább vereségünk is a Pingvinek ellen, a játék képe ellen alapján ez volt a legrosszabb meccsünk ellenük.

Jöhetett a bronzmeccs a Harrer ellen. Tisztes helytállás volt a célunk, elérni azt, hogy ezen a napon ne a Pingvinek elleni teljesítményünkre emlékezzenek a vetélytársak. Foggal-körömmel küzdött a csapat, mindenki a legjobbját nyújtotta. Támadószekciónk soha nem volt még ennyire hatékony, de a védelem is szokotthoz képes biztos lábakon állt. A kispad is eleven volt, végig szurkoltak, kétes szituációnál pedig üvöltöttek a bíróval. Bár elmaradt egy tizenegyes, a kezezést csak befújta a bíró, amit Bajusz értékesített is. Utána mi magunk sem hittük el. Nyertünk. Egy katasztrofális szezont sikerült megkoronáznunk. Megmutattuk a MAFASZ igazi tudását egy kiváló csapat ellen. És, hogy a csapatkapitány, Horacsek szerint hogyan élte meg a csapat a sikert? „Fejlődésnek. Fellelkesítette a csapatot. Növelte a morálunkat. Megerősített minket, hogy folytatnunk kell, nem szabad csüggednünk.”

Talán sok karaktert szántam a bronzéremmel zárult KLB kupának, de mivel nem volt róla beszámoló így megért egy nagyobb bekezdést. Másrészt a csapatnak ebből kell kiindulnia, építkeznie. Így utólag visszagondolva jobb, hogy az első szezonunkban 0 ponttal az utolsó helyen végeztünk. Egy győzelemnek a tanulóévben lehet rövidebb távon örültünk volna, de innen lehet óriásit zakózni, márpedig az akkori morállal nem tartom kizártnak, hogy a siker után még mélyebbre süllyedtünk volna. Így az a bajnokság lezárult, tovább kell lépni. Jobb, hogy minden rossz, külső és belső tényező akkor jött ki, nem pedig a kupa vagy a felkészülési időszak alatt.

Nyáron 4 felkészülési mérkőzést játszott a MAFASZ. Az első kettőt a bajnokságból már ismert Outlaw ellen vívták és bár mindkettő vereséggel zárult (7-4, 6-4), a csapat a kupán mutatott játékkal rukkolt elő és olykor igencsak megszorongatva az ellenfelet. Majd jött a KMFC fiókcsapata, a DFC, akiket 10-6 vertünk, az utolsó mérkőzés pedig a KMFC eleln volt, ellenük 13-6-ra nyertünk. Ezek az eredmények és a mutatott játék egyértelműen fejlődésre utalnak. „Úgy vélem fejlődött a csapat, és előreléphetünk az idei bajnokságban.” – mondta Horacsek.

Két KMFC-s kiruccanás között volt egy nyolcfős II. MAFASZ nap is, melynek a szórakozás mellett a kétfős kombinatív játék gyakorlása is a célja volt. Új edzésmódszert is bevezetett Horacsek, már nem csak egymás ellen fociznak a srácok, hanem gyakorolják a szlalomozást, passzolást és a lövést is.

A MAFASZ Aréna mellett a játékosok rendszeresen látogatják a Bikás park új pályáját, főleg akkor jönnek ide, mikor nincs meg az elegendő létszám az egymás elleni játékhoz. „Az ellenfelek többsége gyengébb, de vannak egyenrangú ellenfeleink is. Tökéletes helyszín a bajnokságra való felkészülésre. Itt vizsgáljuk meg, hogy min kell javítani, ezáltal kiküszöbölve a hibákat.” – vallja a csapatkapitány.

Három új játékos is érkezett, név szerint Zsila Bence, Selényi András és Nemecz Márk. Ők már voltak egymás elleni meccseken, sőt Selényi és Nemecz a Mennyei Töltés Kupán is részt vett Lőte csapatában. Zsila már bemutatkozhatott a DFC ellen, ahol a csapat egyik legjobbja volt, míg Selényi és Nemecz egyelőre a bikás parki találkozókat látogatják. Így vélekedik róluk Horacsek: „Mindhárom játékos hasznára lehet a csapatnak. Zsila gyors, technikás, Selényi erős és határozott, míg Nemecz a csapat harmadikszámú kapusa, aki mindig készen áll a bevetésre.”

Biztató eredmények, mélyült a keret, új edzésmódszer és edző ellenfelek, tehát egyelőre minden úgy néz ki, hogy a tavalyinál egy minden téren jobb bajnoki szezonja lehet a MAFASZ-nak. Persze a játék néha akadozik, de a hibaszázalék jelentősen csökkent. Nincsen demoralizáló ember, mindenki tudja, hogy a csapat az első. Mindenki tudja, hogy mi a posztja és, hogy ott mit várnak el tőle, ráadásul jó pár játékos univerzalitása révén több helyen is bevethető (ez is egyébként a kupa és a nyár egyik hozománya). Most már nem fordulhat elő olyan, hogy nincs cserénk. Megvan a szükséges létszám ahhoz, hogy sérülés vagy más ok miatt kimaradó játékos esetén is meglegyen a felállástól függő kezdő plusz minimum két csere. A rutinnal sincs gond, tehát szinte minden gond elhárítva, a játékosoknak tényleg csak a játékra kell koncentrálniuk. Senki sem dobogóban gondolkodik, nem szállt el senki sem a bronzérem miatt, de akkor mi lehet a reális cél? Horacsek erre is megadta a választ. „Egyértelmű. Minél több pontot raboljunk ellenfeleinktől.”

2014.08.29. KMFC - MAFASZ, felkészülési mérkőzés

Augusztus utolsó hetében csapatunk felkészülési mérkőzést játszott a KMFC gárdájával. A héten elkezdett edzéseknek is köszönhetően csapatunk hengerelt az első félidőben. Gyors, megfontolt passzjátékkal próbáltuk az ellenfelet megzavarni, ami sikerült, de néhol akadtak gondok a védelmünkben. Véleményem szerint ez a dekoncentráció azért fordulhatott elő hátul, mert túl hevesen támadtuk le ellenfelünket. Mendzsák-Tóth páros alkották a csatársort, míg Kiss-Unyi a védelemért voltak felelősek. A kaput a mindig magabiztos Silling Viktor őrizte. A cserepadon Horacsek és Bérces foglalt helyet. A középpályát rendkívül jól vette be a mi drága pátyi raptorunk, ezzel kiszolgálva Mendzsákot és Tóthot. Hozzá kell fűzni, hogy csatáraink is jól zártak vissza, de javítanunk kell a helyzetkihasználáson, mert jó párat kihagytunk. Kiss néha-néha elkalandozva töltötte másodperceit Hawaiin, de ezenkívül sokszor jól oldotta meg feladatát. Sillingre most sem lehetett panasz, ahogy írtam, mondhatni bevehetetlen volt a kapuja.

13 percnyi játékidő után Kiss helyére Horacsek állt be. Néha pontatlanul, de magabiztosan oldotta meg feladatát hátul, néha becsatlakozva a támadójátékba, és üteg módra kapcsolva célozta meg az ellenfél kapuját. Mendzsák a széleket erősítve CR7 módra lőtte a gólokat. Tóth centerként őrizte pozícióját, és osztotta a labdákat társainak. Az első félidőt letudva azt kell nyilatkozzam, hogy csapatunk sokat fejlődve 10-1-es arányban vonulhatott szünetre.

A második félidőben már Bérces is pályára lépett, aki néhol bizonytalanul, de kis idő elteltével felvetve a ritmust társaival. Volt néhány bombaerős lövése, ami biza veszélyeztette az ellenfél kapuját. Mindezek ellenére kicsit leengedett a csapat. A Tóth - Bérces, Kiss - Mendzsák, Silling felállás kicsit gyengére sikerült, és így fordulhatott elő az, hogy az ellenfél gólokat szerezve feljött 10-4-re. Kommunikációs problémák adódtak, nem volt ki irányítsa a középpályát, így simán átvágtak a védelmünkön. A csatársor bizonytalan volt, ezért a védelmet próbálták erősíteni, ami nem tett jót, hiszen magunkra húztuk az ellenfelet. 10 perc gondolkozás után Mendzsákot Unyi váltotta, aki próbálta megtalálni a balanszot valahol. Elvétve akadtak lehetőségeink, de a középpályánk nem volt egy életbiztosítás. Ezek után Kiss helyére ismét Horacsek állt be, és vele együtt vállvetve próbáltak javítani a helyzeten a társak. Sikerült a szépítés a második félidőben, a gólt megelőző felépített támadásnak köszönhetően. A végére összeszedte magát a csapat, és végül 13-6-os összesítésben győztesen ballagott le a pályáról a MAFASZ alakulata.

II. MAFASZ nap

Augusztus 3-án megrendezésre került a II. MAFASZ nap, a MAFASZ háziversenye. Nyolc játékos ment le az Arénába, ez az előző kiíráshoz képest lényegesen kevesebb, de a létszámcsökkenés betudható a nyári, kellemes időnek.

A nyolc játékost két kalapba sorsolták tudásuk szerint, így került az erősebbe Bajusz, Unyi, Horacsek és Lőte, míg a gyengébbikbe Kiss, Silling, Nemecz és Dobay. A négy csapat egy kisebb 2V2 bajnokságon vett részt, mindenki játszott mindenkivel, egy mérkőzés 5 gólig tartott. Az első helyezett két doboz sört kapott.

Csapatok:

Oroszlánok: Lőte – Dobay

Molylepkék: Horacsek – Kiss

Godzillák: Unyi – Nemecz

Ostobák: Bajusz – Silling

Mérkőzések:

Godzillák 5-3 Molylepkék (Unyi 4-szer, Nemecz ill. Kiss 2-szer, Horacsek)

Ostobák 5-4 Oroszlánok (Bajusz 3-szor, Silling 2-szer ill. Lőte és Dobay, mindketten 2-szer)

Godzillák 5-3 Oroszlánok (Unyi 3-szor, Nemecz 2-szer ill. Dobay 2-szer, Lőte)

Molylepkék 2-5 Ostobák (Horacsek 2-szer ill. Silling 3-szor, Bajusz 2-szer)

Oroszlánok 4-5 Molylepkék (Lőte 4-szer ill. Kiss 3-szor, Horacsek 2-szer)

Godzillák 0-5 Ostobák (Silling 3-szor, Bajusz 2-szer)

Helyezések:

1. Ostobák 9p 15-7 +8    nyereményük két doboz sör

2. Godzillák 6p 10-11 -1

3. Molylepkék 3p 10-14 -4

4. Oroszlánok 0p 11-15 -4

Góllövőlista:

1. Silling: 8 gól

2. Bajusz, Unyi, Lőte: 7 gól

3. Horacsek, Kiss: 5 gól

4. Dobay: 4 gól

5. Nemecz: 3 gól

A kispályás torna után következett egy nagypályás 4V4 felállásban. Itt is éltek a kalap besorolások. Végül a sors úgy hozta, hogy az Ostobák a Molylepkékkel kerültek össze (csapatnevük: Ostoba Molylepkék), míg a Godzillák az Oroszlánokkal (Oroszlánok & Godzillák).

A mérkőzés igen egyoldalú lett, az Ostoba Molylepkék 10-1-re győzték le a mindentéren szétesett ellenfelüket. Itt is Silling volt a legeredményesebb, 4 találattal, őt követte Bajusz 3-mal, Kiss 2-vel és Horacsek 1-gyel. Az Oroszlánok & Godzilláktól Dobay volt az egy szem gól szerzője.

Még egy 5 gólos, nagypályás mérkőzés belefért a végére. Itt a Horacsek, Kiss, Nemecz, Lőte négyes küzdött meg a Bajusz, Unyi, Silling, Dobay kvartettel. A vendégek nyertek 5-2-re, Unyi négyszer talált be, míg Bajusz egyszer, a vesztes csapatból meg csak Kiss iratkozott fel.

Ennyi volt tehát a II. MAFASZ nap. A csapat a jövőben szeretne még egy ilyen napot, több játékossal, több meccsel, több izgalommal, több nyereménnyel.

A tornáról készült képeket itt nézhetitek meg:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.935602156455902.1073741853.535308206485301&type=1&notif_t=like