KLB Ligakupa ’15

Csapatunk május 17-én Óbudára, a Harrer csapat otthonába utazott, ugyanis az idei KLB bajnoknál rendezték meg a számunkra szezont lezáró KLB Ligakupát. Mivel régen volt cikk, így nem árt felidézni, hogy a MAFASZ hogyan is készült az eseményre. A Harrer A-tól idegenben ugye kikaptunk egy szoros meccsen, egy héttel később viszont a visszalépő KMFC ellen a zöldasztalnál kaptuk meg a három pontot. A Harrer B-t legyűrtük és ennek köszönhetően is, na meg a korábbi győzelmeknek és az üldözőink botlásainak hála a gárda bebiztosította harmadik helyét a Kispályás Labdarúgó Bajnokság 14/15-ös szezonjában még úgy is, hogy a Beeringham United elleni találkozó később kerül megrendezésre. Volt esélyünk az ezüstre is, ám az FC Palota a Bikás Parkból elhozta a maximális pontszámot egy szintén szoros meccsen.

A sorsolás délben kezdődött. Az A jelű kvartettbe került az Outlaw FC, a Harrer B, a Sasok FC és mi, míg a B-ben a Harrer A, a Pingvin FC és az FC Palota csapott össze. Bajusz betegsége miatt nem tartott a csapattal, viszont Haragos ismét bevethetővé vált. A többi megszokott játékos szintén képviselte magát, sőt egy új szerzeménnyel, Bognár Tamással is bővült a keret.

Sajnos az Outlaw elleni nyitómeccs borzasztóra sikerült. A felállás teljesen szokatlan volt, a védelem pedig semmit sem mutatott stabilitásából, emellett pedig potyázott is rendesen. Persze hidegzuhanyként ért minket, hogy Horacsek már az első percben meghúzódott, míg Unyi csak délután kettőre érkezett meg, mivel edzőnk konfirmálásán vett részt. A játékunkból hiányzott a lendület, védőink nem kaptak elég támogatást, de Kiss és Haragos is bizonytalan volt. Ráadásul így, hogy Bajusz nem tudott jönni, Horacsek pedig lesérült szinte vezér nélkül maradtunk. A második félidőben kicsit összeszedtük magunkat és beszorítottuk az Outlaw-t a kapuja elé, de a gól nem jött, így 3-0-s vereséget szenvedtünk.

Több mint egy óra pihenés után a Sasok FC-vel játszottunk. Csak a győzelem volt elfogadható, hogy legyen még reményünk a továbbjutásra. Unyi megérkezett, Mendzsák a vállára vette a csapatot és minden sokkal gördülékenyebbé vált. Unyi, Mendzsák és Zsila is betalált, a gólarányt pedig sikerült egalizálnunk. Itt sikerült megtalálnunk a kupára a kezdőt, ami a Tóth – Haragos, Bognár – Unyi, Mendzsák – Zsila ötös volt, míg Rajnai, Kiss és Lőte pedig ettől kezdve a padról várta a bevetést.

A Harrer B elleni meccs az Outlaw mögötti második helyes továbbjutásról szólt. Szerencsére itt is sikerült nagyrészt kontrollálni a találkozót és szép akciókat alakítottunk ki. Hátul Haragos és Bognár megoldotta a feladatát, sőt utóbbi a támadásokat is tudta segíteni. Elől Unyi tarthatatlan volt, három találatot is jegyzett, míg Zsila egy CR7-et megszégyenítő bombagóllal növelte előnyünket. A végeredmény 4-2 lett, másodikként továbbmentünk és a folytatásban a B csoport nyertese, a Harrer A várt ránk.

A bajnok ellen beparkoltunk a busszal. A kétszer 10 perc alatt kivédekeztük a szemüket, egyszer vétettünk hibát és abból gól is lett. Talán a Harrer A is kicsit gyengébben muzsikált, de az tény, hogy a két csapat közti különbség a tavalyi szezonhoz és az őszhöz képest jelentősen csökkent.

A Palotán pedig végre sikerült revánsot venni. Erre pár hete is majdnem sor került, de akkor egy góllal jobbak voltak, most viszont sikerült nyernünk. Unyi egy remek szabadrúgásgóllal szerezte meg a vezetést, majd kétszer Zsila szerelte az ellenfél utolsó védőjét és használta ki a lehetőségeket. Persze a Palota az elődöntőben büntetőkkel vérzett el, így valamelyest szétzuhantak, több kulcsjátékosuk meg nem is játszott, de ez nem von le abból, hogy a 20 perc alatt végig mi voltunk a jobbak.

A Harrer A – Outlaw FC döntő után már csak a díjkiosztó maradt hátra. Csapatunk itt átvette a bajnokságért járó bronzérmeket, egy közös kép után páran haza, páran pedig kocsmázni indultak. Összességében elmondható, hogy a kezdeti gyengélkedés után összeszedtük magunkat és minimális hullámvölgyekkel a harmadik helyig masíroztunk. Vannak pontok, ahol fejlődnünk kell (pontosabb kirúgások, bedobások, lövőhelyzetnél azonnali tüzelés), de eredményben, játékban növekvő tendenciát mutatunk.

Nézzük a játékosok teljesítményét. Tóth végig ihletett formában védett. Többször is góloktól mentette meg társait, még úgyis, hogy a kisujja megsérült. Kiss és Haragos az Outlaw elleni bizonytalankodás után remek teljesítményt nyújtottak. Előbbinek több megelőző szerelése is volt (az egyikből pár passzal később gól is lett), utóbbi mellett pedig alig lehetett elmenni. Bognár is nagyszerűen játszott. Az elején biztosan fura volt számára az új közeg, de hamar elkapta a ritmust. Hosszú lábaival bárkitől el tudta csenni a labdát, a támadásokba jól lépett be és a jövőre nézve mindenképpen pozitívum, hogy a mezőnyben bárhol bevethető. Rajnai is hozta az elvárhatót. Talán debütálásakor jobban játszott, de most is rendkívül hasznos volt. A sérült Horacsek egésznap tanácsokkal látta el társait, ha pedig a bíró elnézett valamit máris a hangjától volt hangos Óbuda. Unyi szerencsére át tudta menteni formáját, kupára megérkezésével felpörgött a team. Öt góljával a csapat házi gólkirálya lett. Zsila szintén gólerős volt. Négyet tett be a közösbe. Az Outlaw ellen csúnyán felrúgták, de szerencsére vissza tudott térni. Lőte hozta a szokásosat: pár percre beállt, hogy a fontosabb láncszemek pihenjenek, addig meg minden tőle telhetőt megtett. Volt pár szép momentuma (pl. a Sasok játékosának beesernyőzése) és egy komoly ütközése a Harrer B kapusával, de rendbe jött. A nap legjobbjának azonban Mendzsákot választanám, aki a kritikus első meccs után átvette az irányítói szerepet és vállára vette a csapatot. A felívelt labdákat jól fejelte le a többieknek, fejesei pedig rendre magukban hordozták a veszélyt.

Tavalyhoz hasonlóan a Ligakupán harmadikok lettünk, behúztunk egy komoly skalpot, bővült a csapatunk és egy új vezér is felemelkedett. Legközelebb egy szezonértékelő cikkel jelentkezünk.