Csapatunk május 17-én Óbudára, a Harrer
csapat otthonába utazott, ugyanis az idei KLB bajnoknál rendezték meg a
számunkra szezont lezáró KLB Ligakupát. Mivel régen volt cikk, így nem árt
felidézni, hogy a MAFASZ hogyan is készült az eseményre. A Harrer A-tól
idegenben ugye kikaptunk egy szoros meccsen, egy héttel később viszont a
visszalépő KMFC ellen a zöldasztalnál kaptuk meg a három pontot. A Harrer B-t
legyűrtük és ennek köszönhetően is, na meg a korábbi győzelmeknek és az üldözőink
botlásainak hála a gárda bebiztosította harmadik helyét a Kispályás Labdarúgó
Bajnokság 14/15-ös szezonjában még úgy is, hogy a Beeringham United elleni
találkozó később kerül megrendezésre. Volt esélyünk az ezüstre is, ám az FC
Palota a Bikás Parkból elhozta a maximális pontszámot egy szintén szoros
meccsen.
A sorsolás délben kezdődött. Az A jelű
kvartettbe került az Outlaw FC, a Harrer B, a Sasok FC és mi, míg a B-ben a
Harrer A, a Pingvin FC és az FC Palota csapott össze. Bajusz betegsége miatt
nem tartott a csapattal, viszont Haragos ismét bevethetővé vált. A többi
megszokott játékos szintén képviselte magát, sőt egy új szerzeménnyel, Bognár
Tamással is bővült a keret.
Sajnos az Outlaw elleni nyitómeccs borzasztóra sikerült. A
felállás teljesen szokatlan volt, a védelem pedig semmit sem mutatott
stabilitásából, emellett pedig potyázott is rendesen. Persze hidegzuhanyként
ért minket, hogy Horacsek már az első percben meghúzódott, míg Unyi csak
délután kettőre érkezett meg, mivel edzőnk konfirmálásán vett részt. A
játékunkból hiányzott a lendület, védőink nem kaptak elég támogatást, de Kiss
és Haragos is bizonytalan volt. Ráadásul így, hogy Bajusz nem tudott jönni,
Horacsek pedig lesérült szinte vezér nélkül maradtunk. A második félidőben
kicsit összeszedtük magunkat és beszorítottuk az Outlaw-t a kapuja elé, de a
gól nem jött, így 3-0-s vereséget szenvedtünk.
Több mint egy óra pihenés után a Sasok FC-vel játszottunk. Csak a
győzelem volt elfogadható, hogy legyen még reményünk a továbbjutásra. Unyi
megérkezett, Mendzsák a vállára vette a csapatot és minden sokkal
gördülékenyebbé vált. Unyi, Mendzsák és Zsila is betalált, a gólarányt pedig
sikerült egalizálnunk. Itt sikerült megtalálnunk a kupára a kezdőt, ami a Tóth
– Haragos, Bognár – Unyi, Mendzsák – Zsila ötös volt, míg Rajnai, Kiss és Lőte
pedig ettől kezdve a padról várta a bevetést.
A Harrer B elleni meccs az Outlaw mögötti második helyes
továbbjutásról szólt. Szerencsére itt is sikerült nagyrészt kontrollálni a
találkozót és szép akciókat alakítottunk ki. Hátul Haragos és Bognár megoldotta
a feladatát, sőt utóbbi a támadásokat is tudta segíteni. Elől Unyi tarthatatlan
volt, három találatot is jegyzett, míg Zsila egy CR7-et megszégyenítő
bombagóllal növelte előnyünket. A végeredmény 4-2 lett, másodikként
továbbmentünk és a folytatásban a B csoport nyertese, a Harrer A várt ránk.
A bajnok ellen beparkoltunk a busszal. A
kétszer 10 perc alatt kivédekeztük a szemüket, egyszer vétettünk hibát és abból
gól is lett. Talán a Harrer A is kicsit gyengébben muzsikált, de az tény, hogy
a két csapat közti különbség a tavalyi szezonhoz és az őszhöz képest jelentősen
csökkent.
A Palotán pedig végre sikerült revánsot venni. Erre pár hete is
majdnem sor került, de akkor egy góllal jobbak voltak, most viszont sikerült
nyernünk. Unyi egy remek szabadrúgásgóllal szerezte meg a vezetést, majd
kétszer Zsila szerelte az ellenfél utolsó védőjét és használta ki a lehetőségeket.
Persze a Palota az elődöntőben büntetőkkel vérzett el, így valamelyest
szétzuhantak, több kulcsjátékosuk meg nem is játszott, de ez nem von le abból,
hogy a 20 perc alatt végig mi voltunk a jobbak.
A Harrer A – Outlaw FC döntő után már csak a
díjkiosztó maradt hátra. Csapatunk itt átvette a bajnokságért járó
bronzérmeket, egy közös kép után páran haza, páran pedig kocsmázni indultak.
Összességében elmondható, hogy a kezdeti gyengélkedés után összeszedtük magunkat
és minimális hullámvölgyekkel a harmadik helyig masíroztunk. Vannak pontok,
ahol fejlődnünk kell (pontosabb kirúgások, bedobások, lövőhelyzetnél azonnali
tüzelés), de eredményben, játékban növekvő tendenciát mutatunk.
Nézzük a játékosok teljesítményét. Tóth végig ihletett formában
védett. Többször is góloktól mentette meg társait, még úgyis, hogy a kisujja
megsérült. Kiss és Haragos az Outlaw elleni bizonytalankodás után remek
teljesítményt nyújtottak. Előbbinek több megelőző szerelése is volt (az
egyikből pár passzal később gól is lett), utóbbi mellett pedig alig lehetett
elmenni. Bognár is nagyszerűen játszott. Az elején biztosan fura volt számára
az új közeg, de hamar elkapta a ritmust. Hosszú lábaival bárkitől el tudta
csenni a labdát, a támadásokba jól lépett be és a jövőre nézve mindenképpen pozitívum,
hogy a mezőnyben bárhol bevethető. Rajnai is hozta az elvárhatót. Talán
debütálásakor jobban játszott, de most is rendkívül hasznos volt. A sérült
Horacsek egésznap tanácsokkal látta el társait, ha pedig a bíró elnézett
valamit máris a hangjától volt hangos Óbuda. Unyi szerencsére át tudta menteni
formáját, kupára megérkezésével felpörgött a team. Öt góljával a csapat házi
gólkirálya lett. Zsila szintén gólerős volt. Négyet tett be a közösbe. Az
Outlaw ellen csúnyán felrúgták, de szerencsére vissza tudott térni. Lőte hozta
a szokásosat: pár percre beállt, hogy a fontosabb láncszemek pihenjenek, addig
meg minden tőle telhetőt megtett. Volt pár szép momentuma (pl. a Sasok
játékosának beesernyőzése) és egy komoly ütközése a Harrer B kapusával, de
rendbe jött. A nap legjobbjának azonban Mendzsákot választanám, aki a kritikus
első meccs után átvette az irányítói szerepet és vállára vette a csapatot. A
felívelt labdákat jól fejelte le a többieknek, fejesei pedig rendre magukban
hordozták a veszélyt.
Tavalyhoz hasonlóan a Ligakupán harmadikok
lettünk, behúztunk egy komoly skalpot, bővült a csapatunk és egy új vezér is
felemelkedett. Legközelebb egy szezonértékelő cikkel jelentkezünk.
