Szezon beharangozó

Szeptember első hétvégéjén kezdetét veszi az őszi KLB, így az első pár sulis nap után, máris mehetnek majd tétmeccset játszani az érintettek. A tavalyi bajnokságból minden csapat jelen lesz, kiegészülve a Harrer B gárdájával és a Fluminense FC-vel. Utóbbival kezdi meg a szezont csapatunk, a MAFASZ is, ráadásul hazai pályán, a MAFASZ Arénában. Talán kijelenthetjük, hogy a szerencse nem volt mellettünk a sorsolás alatt, hiszen jobb lett volna egy már ismert csapat ellen kezdeni. Persze ez extra motivációval is szolgálhat, hiszen a srácok megmutathatják a Fluminesének, hogy jobb, ha úgy számolnak a továbbiakban, hogy a MAFASZ mögött lesznek a végső elszámolásnál. Mielőtt azonban rátérnék arra, hogy a csapatunk hogyan készült az őszi KLB-re nem árt megemlékezni a tavalyi szezonról.

Utólag visszagondolva rájöhetünk, hogy a MAFASZ tavalyi szezonja, legutóbbi KLB-s szereplése minden téren hibás volt. Mondhatni bele volt kódolva a sorozatos vereségek és az utolsó hely. De mik is voltak a problémák?

Kezdjük a legalapvetőbbel mégis a legelnézhetőbbel, a rutintalansággal. A srácok a KLB előtt legtöbbször egymás ellen játszottak, így derült égből villámcsapásként érte őket, amikor egy rutinosabb, felkészült csapattal kerültek szembe, mint pl. a Palota vagy a Harrer. A későbbiekben azonban egyre jobban felvették a bajnokság ritmusát, melynek jó néhány szoros meccs lett az eredménye. Bár a győzelem továbbra sem jött össze a bajnokságban, ez azonban más tényezőktől is függött.

14 meccsből 5-ön nem volt cseréje a csapatnak. Nyilván soha nem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna, ha a Beeringham elleni visszavágón Unyi sérülése után nem emberhátrányban játszottuk volna le a hátralevő perceket, de mondhatnám a Pingvin elleni első és a KMFC elleni második, idegenbeli meccset is. Nem elég, hogy a csapat egy rutintalan újonc volt, még olykor a szükséges felállás is alig volt meg.

A csapat moráljával is gondok voltak. A 3. fordulóban a KMFC elleni hazai, gyakorlatilag megnyert meccset a második játékrészben bukta el a MAFASZ. Egyes játékosok a kevés játékidő miatt panaszkodtak vagy esetleg a csapat fölé helyezték magukat, mások egyszerűen a KMFC fordítása után összezuhantak. Komoly következménye lett a meccsnek, Bartától elbúcsúzott a stáb, Silling nevelőcélzattal kikerült egy időre a keretből. S bár ezek szükséges lépések voltak, egy csapat moráljának egyáltalán nem tesznek jót az ilyen történések.

Talán tanácstalanság miatt, talán a játékosokra egyre nagyobb teherként nehezedő győzelmi kényszer miatt, de idény közben jött két új igazolás Kocsis és Bajusz személyében. A játékosok tőlük várták a sikert, azt a pluszt, ami a győzelemhez kell. Néhol ugyan közelebb került a három pont, de ők sem hozták el, a bajnokságban még nem. A válsághelyzet tehát nem lett megoldva, a frusztráció azonban nőtt.

A legnagyobb probléma azonban az volt, hogy a játékosok nem bíztak sem magukban, sem egymásban, mégis mindenki a másiktól várta a megoldást, emellett az elképzelt taktika is csak néha-néha valósult meg. Értelmetlen ívelgetések hátulról az egyetlen csatárra, akit tornyok vettek körül. Védők elől ragadása, középpályások nem segítettek be hátulra. Felesleges egyénieskedések, kommunikáció hiánya, könnyen zavarba hozható és nyomás alá helyezhető védelem. Ezek mind-mind hibák voltak, de ahogy fentebb is írtam, a külső körülmények sem voltak ideálisak.

0 ponttal zárta végül a bajnokságot a MAFASZ, a csalódottság úrrá lett a csapaton. Többször is közel kerültünk a győzelemhez, de végül vagy a szerencse nem volt mellettünk vagy egyszerűen nem akartuk eléggé. Aztán jött a bajnokság záró kupája a Sasok FC otthonában. Egyetlen cél lebegett a csapat előtt: pontot kell szerezni. Miután a KMFC-vel, a Palotával és a Beeringhammel kerültünk egy kvartettbe ez nem is tűnt lehetetlen feladatnak. Bajusz szerepeltetése, Silling kapuba állítása remek húzás volt, meg is lett a döntetlen a KMFC ellen, aminek a végén inkább azért szomorkodtunk, hogy csak egy X-et tudtunk elérni, pedig a győzelem is meglehetett volna. A Beeringham nem jött el, így mindenki 3 ponttal gazdagodott, majd jött a Palota elleni meccs. Igaz kikaptunk, de ennyire szoros meccset soha nem játszottunk a bajnokság nyertesével, a 3-1 kimondottan jó eredmény egy 10 éve összeszokott, sok kupát megnyert gárda ellen. Végül jobb gólarányunk miatt mi mentünk tovább a második helyen, ezzel már túlszárnyaltuk a napi célkitűzésünket.

Talán emiatt meg is nyugodott a csapat és a Pingvin elleni elődöntőre visszajött a csapat bajnokságban tapasztalt fogyatékosságai. Totális káosz volt, mintha random pakoltuk volna fel az embereket, a védelem pedig az ablakban. Bár volt már ennél durvább vereségünk is a Pingvinek ellen, a játék képe ellen alapján ez volt a legrosszabb meccsünk ellenük.

Jöhetett a bronzmeccs a Harrer ellen. Tisztes helytállás volt a célunk, elérni azt, hogy ezen a napon ne a Pingvinek elleni teljesítményünkre emlékezzenek a vetélytársak. Foggal-körömmel küzdött a csapat, mindenki a legjobbját nyújtotta. Támadószekciónk soha nem volt még ennyire hatékony, de a védelem is szokotthoz képes biztos lábakon állt. A kispad is eleven volt, végig szurkoltak, kétes szituációnál pedig üvöltöttek a bíróval. Bár elmaradt egy tizenegyes, a kezezést csak befújta a bíró, amit Bajusz értékesített is. Utána mi magunk sem hittük el. Nyertünk. Egy katasztrofális szezont sikerült megkoronáznunk. Megmutattuk a MAFASZ igazi tudását egy kiváló csapat ellen. És, hogy a csapatkapitány, Horacsek szerint hogyan élte meg a csapat a sikert? „Fejlődésnek. Fellelkesítette a csapatot. Növelte a morálunkat. Megerősített minket, hogy folytatnunk kell, nem szabad csüggednünk.”

Talán sok karaktert szántam a bronzéremmel zárult KLB kupának, de mivel nem volt róla beszámoló így megért egy nagyobb bekezdést. Másrészt a csapatnak ebből kell kiindulnia, építkeznie. Így utólag visszagondolva jobb, hogy az első szezonunkban 0 ponttal az utolsó helyen végeztünk. Egy győzelemnek a tanulóévben lehet rövidebb távon örültünk volna, de innen lehet óriásit zakózni, márpedig az akkori morállal nem tartom kizártnak, hogy a siker után még mélyebbre süllyedtünk volna. Így az a bajnokság lezárult, tovább kell lépni. Jobb, hogy minden rossz, külső és belső tényező akkor jött ki, nem pedig a kupa vagy a felkészülési időszak alatt.

Nyáron 4 felkészülési mérkőzést játszott a MAFASZ. Az első kettőt a bajnokságból már ismert Outlaw ellen vívták és bár mindkettő vereséggel zárult (7-4, 6-4), a csapat a kupán mutatott játékkal rukkolt elő és olykor igencsak megszorongatva az ellenfelet. Majd jött a KMFC fiókcsapata, a DFC, akiket 10-6 vertünk, az utolsó mérkőzés pedig a KMFC eleln volt, ellenük 13-6-ra nyertünk. Ezek az eredmények és a mutatott játék egyértelműen fejlődésre utalnak. „Úgy vélem fejlődött a csapat, és előreléphetünk az idei bajnokságban.” – mondta Horacsek.

Két KMFC-s kiruccanás között volt egy nyolcfős II. MAFASZ nap is, melynek a szórakozás mellett a kétfős kombinatív játék gyakorlása is a célja volt. Új edzésmódszert is bevezetett Horacsek, már nem csak egymás ellen fociznak a srácok, hanem gyakorolják a szlalomozást, passzolást és a lövést is.

A MAFASZ Aréna mellett a játékosok rendszeresen látogatják a Bikás park új pályáját, főleg akkor jönnek ide, mikor nincs meg az elegendő létszám az egymás elleni játékhoz. „Az ellenfelek többsége gyengébb, de vannak egyenrangú ellenfeleink is. Tökéletes helyszín a bajnokságra való felkészülésre. Itt vizsgáljuk meg, hogy min kell javítani, ezáltal kiküszöbölve a hibákat.” – vallja a csapatkapitány.

Három új játékos is érkezett, név szerint Zsila Bence, Selényi András és Nemecz Márk. Ők már voltak egymás elleni meccseken, sőt Selényi és Nemecz a Mennyei Töltés Kupán is részt vett Lőte csapatában. Zsila már bemutatkozhatott a DFC ellen, ahol a csapat egyik legjobbja volt, míg Selényi és Nemecz egyelőre a bikás parki találkozókat látogatják. Így vélekedik róluk Horacsek: „Mindhárom játékos hasznára lehet a csapatnak. Zsila gyors, technikás, Selényi erős és határozott, míg Nemecz a csapat harmadikszámú kapusa, aki mindig készen áll a bevetésre.”

Biztató eredmények, mélyült a keret, új edzésmódszer és edző ellenfelek, tehát egyelőre minden úgy néz ki, hogy a tavalyinál egy minden téren jobb bajnoki szezonja lehet a MAFASZ-nak. Persze a játék néha akadozik, de a hibaszázalék jelentősen csökkent. Nincsen demoralizáló ember, mindenki tudja, hogy a csapat az első. Mindenki tudja, hogy mi a posztja és, hogy ott mit várnak el tőle, ráadásul jó pár játékos univerzalitása révén több helyen is bevethető (ez is egyébként a kupa és a nyár egyik hozománya). Most már nem fordulhat elő olyan, hogy nincs cserénk. Megvan a szükséges létszám ahhoz, hogy sérülés vagy más ok miatt kimaradó játékos esetén is meglegyen a felállástól függő kezdő plusz minimum két csere. A rutinnal sincs gond, tehát szinte minden gond elhárítva, a játékosoknak tényleg csak a játékra kell koncentrálniuk. Senki sem dobogóban gondolkodik, nem szállt el senki sem a bronzérem miatt, de akkor mi lehet a reális cél? Horacsek erre is megadta a választ. „Egyértelmű. Minél több pontot raboljunk ellenfeleinktől.”

2014.08.29. KMFC - MAFASZ, felkészülési mérkőzés

Augusztus utolsó hetében csapatunk felkészülési mérkőzést játszott a KMFC gárdájával. A héten elkezdett edzéseknek is köszönhetően csapatunk hengerelt az első félidőben. Gyors, megfontolt passzjátékkal próbáltuk az ellenfelet megzavarni, ami sikerült, de néhol akadtak gondok a védelmünkben. Véleményem szerint ez a dekoncentráció azért fordulhatott elő hátul, mert túl hevesen támadtuk le ellenfelünket. Mendzsák-Tóth páros alkották a csatársort, míg Kiss-Unyi a védelemért voltak felelősek. A kaput a mindig magabiztos Silling Viktor őrizte. A cserepadon Horacsek és Bérces foglalt helyet. A középpályát rendkívül jól vette be a mi drága pátyi raptorunk, ezzel kiszolgálva Mendzsákot és Tóthot. Hozzá kell fűzni, hogy csatáraink is jól zártak vissza, de javítanunk kell a helyzetkihasználáson, mert jó párat kihagytunk. Kiss néha-néha elkalandozva töltötte másodperceit Hawaiin, de ezenkívül sokszor jól oldotta meg feladatát. Sillingre most sem lehetett panasz, ahogy írtam, mondhatni bevehetetlen volt a kapuja.

13 percnyi játékidő után Kiss helyére Horacsek állt be. Néha pontatlanul, de magabiztosan oldotta meg feladatát hátul, néha becsatlakozva a támadójátékba, és üteg módra kapcsolva célozta meg az ellenfél kapuját. Mendzsák a széleket erősítve CR7 módra lőtte a gólokat. Tóth centerként őrizte pozícióját, és osztotta a labdákat társainak. Az első félidőt letudva azt kell nyilatkozzam, hogy csapatunk sokat fejlődve 10-1-es arányban vonulhatott szünetre.

A második félidőben már Bérces is pályára lépett, aki néhol bizonytalanul, de kis idő elteltével felvetve a ritmust társaival. Volt néhány bombaerős lövése, ami biza veszélyeztette az ellenfél kapuját. Mindezek ellenére kicsit leengedett a csapat. A Tóth - Bérces, Kiss - Mendzsák, Silling felállás kicsit gyengére sikerült, és így fordulhatott elő az, hogy az ellenfél gólokat szerezve feljött 10-4-re. Kommunikációs problémák adódtak, nem volt ki irányítsa a középpályát, így simán átvágtak a védelmünkön. A csatársor bizonytalan volt, ezért a védelmet próbálták erősíteni, ami nem tett jót, hiszen magunkra húztuk az ellenfelet. 10 perc gondolkozás után Mendzsákot Unyi váltotta, aki próbálta megtalálni a balanszot valahol. Elvétve akadtak lehetőségeink, de a középpályánk nem volt egy életbiztosítás. Ezek után Kiss helyére ismét Horacsek állt be, és vele együtt vállvetve próbáltak javítani a helyzeten a társak. Sikerült a szépítés a második félidőben, a gólt megelőző felépített támadásnak köszönhetően. A végére összeszedte magát a csapat, és végül 13-6-os összesítésben győztesen ballagott le a pályáról a MAFASZ alakulata.

II. MAFASZ nap

Augusztus 3-án megrendezésre került a II. MAFASZ nap, a MAFASZ háziversenye. Nyolc játékos ment le az Arénába, ez az előző kiíráshoz képest lényegesen kevesebb, de a létszámcsökkenés betudható a nyári, kellemes időnek.

A nyolc játékost két kalapba sorsolták tudásuk szerint, így került az erősebbe Bajusz, Unyi, Horacsek és Lőte, míg a gyengébbikbe Kiss, Silling, Nemecz és Dobay. A négy csapat egy kisebb 2V2 bajnokságon vett részt, mindenki játszott mindenkivel, egy mérkőzés 5 gólig tartott. Az első helyezett két doboz sört kapott.

Csapatok:

Oroszlánok: Lőte – Dobay

Molylepkék: Horacsek – Kiss

Godzillák: Unyi – Nemecz

Ostobák: Bajusz – Silling

Mérkőzések:

Godzillák 5-3 Molylepkék (Unyi 4-szer, Nemecz ill. Kiss 2-szer, Horacsek)

Ostobák 5-4 Oroszlánok (Bajusz 3-szor, Silling 2-szer ill. Lőte és Dobay, mindketten 2-szer)

Godzillák 5-3 Oroszlánok (Unyi 3-szor, Nemecz 2-szer ill. Dobay 2-szer, Lőte)

Molylepkék 2-5 Ostobák (Horacsek 2-szer ill. Silling 3-szor, Bajusz 2-szer)

Oroszlánok 4-5 Molylepkék (Lőte 4-szer ill. Kiss 3-szor, Horacsek 2-szer)

Godzillák 0-5 Ostobák (Silling 3-szor, Bajusz 2-szer)

Helyezések:

1. Ostobák 9p 15-7 +8    nyereményük két doboz sör

2. Godzillák 6p 10-11 -1

3. Molylepkék 3p 10-14 -4

4. Oroszlánok 0p 11-15 -4

Góllövőlista:

1. Silling: 8 gól

2. Bajusz, Unyi, Lőte: 7 gól

3. Horacsek, Kiss: 5 gól

4. Dobay: 4 gól

5. Nemecz: 3 gól

A kispályás torna után következett egy nagypályás 4V4 felállásban. Itt is éltek a kalap besorolások. Végül a sors úgy hozta, hogy az Ostobák a Molylepkékkel kerültek össze (csapatnevük: Ostoba Molylepkék), míg a Godzillák az Oroszlánokkal (Oroszlánok & Godzillák).

A mérkőzés igen egyoldalú lett, az Ostoba Molylepkék 10-1-re győzték le a mindentéren szétesett ellenfelüket. Itt is Silling volt a legeredményesebb, 4 találattal, őt követte Bajusz 3-mal, Kiss 2-vel és Horacsek 1-gyel. Az Oroszlánok & Godzilláktól Dobay volt az egy szem gól szerzője.

Még egy 5 gólos, nagypályás mérkőzés belefért a végére. Itt a Horacsek, Kiss, Nemecz, Lőte négyes küzdött meg a Bajusz, Unyi, Silling, Dobay kvartettel. A vendégek nyertek 5-2-re, Unyi négyszer talált be, míg Bajusz egyszer, a vesztes csapatból meg csak Kiss iratkozott fel.

Ennyi volt tehát a II. MAFASZ nap. A csapat a jövőben szeretne még egy ilyen napot, több játékossal, több meccsel, több izgalommal, több nyereménnyel.

A tornáról készült képeket itt nézhetitek meg:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.935602156455902.1073741853.535308206485301&type=1&notif_t=like

Zsila debütálása

Augusztus 1-jén újabb felkészülési mérkőzés várt a MAFASZ játékosaira. Ellenfelük a DFC volt, mellyel a Honvédkórház közelében csaptak össze. Egy ismerős arc is volt náluk, a KMFC egyik játékosával, Póka Gáborral találkozhattak újra Horacsekék. Mivel egy új, eddig ismeretlen gárdával mérte össze a MAFASZ erejét, ezért próbálta mindenki a legjobbját nyújtani, de a KMFC játékos miatt valamelyest a reváns is ott volt a fejekben. A KLB bajnokságban a KMFC ellen mindkétszer kikapott a MAFASZ, otthon 7-4-re, idegenben 5-3-ra, a záró kupában pedig egy 1-1-es döntetlent játszottak a csoportkörben. A cél tehát adott volt, csak a győzelem jöhetett számításba, emellett pedig ott volt a előjövő hibák kijavítása. A nagyjából 14:00-kor kezdődő 5V5 mérkőzésen kétszer 25 percet játszottak a felek.

Szerencsére cserék is voltak bőven. Silling elfoglalhatta a kaput, Dobay ismét visszatért, Unyi, Horacsek, Kiss, Haragos és Lőte pedig a mezőnyben kapott helyet, ráadásul egy új taggal is bővült az újbudai csapat. Zsila Bencével már játszottak a srácok, de csakis a MAFASZ házi edzőmérkőzésein, most egy felkészülési mérkőzés által be is mutatkozhatott.

A kezdő a Silling, Dobay, Kiss, Unyi, Zsila ötös volt, de mivel volt bőven csere, így gyakorlatilag 6-7 percenként jöhetett a váltás. Unyiék hamar nekiestek a DFC-nek, rögtön három gólt is berámoltak, ebből kettő Zsila nevéhez fűződött, egy pedig Unyiéhoz. Az ellenfél is betalált, majd megint Zsila és Unyi iratkozott fel, a félidő pedig 5-2-es vendég vezetéssel zárult.

A második játékrész elején ismét betaláltak a hazaiak, ezután viszont Silling villant. Egy hátrapasszolt labdát azonnal előreívelt, mely annyira pontos volt, hogy beszállt a kapuba, igaz ehhez kellett az ellenfél hálóőrének bakija is. A meccs végéhez közeledve pedig futószalagon jöttek a MAFASZ gólok, Haragos megrúgta saját maga első gólját, Unyi is betalált, Zsila pedig még kétszer feliratkozott, s bár a DFC háromszor mattolta a Sillinget, ez igazából már csak kozmetikázásra volt jó. Bár a meccs végén a játékosok sem tudták, hogy 9-6 vagy 10-6 lett a vége, ez végül is csak részlet kérdés. A lényeg, hogy két szoros Outlaw elleni vereséggel zárult felkészülési mérkőzés után győzni tudott a csapat.

A meccs után még játszottak egymás ellen egy ötgólos találkozót a srácok, amit a Silling, Kiss, Haragos, Lőte négyes nyert meg. Őket hívta ki egy helyben összeverbuvált csapat. Az ellenfél inkább a cselekre épített, s bár Haragosék 5-4-re kikaptak, nagyjából egy óra foci után is jól bírták és akár nyerhettek is volna.

Ezután mindenki ment a maga dolgára, Horacsek, Dobay, Haragos és Lőte kinézett a Bikásra, igaz egy jó nagy kerülő után találtak csak oda, melyért a Cirkáló volt a felelős. Itt a helyi srácokkal sikerült három meccset is játszani. 6V6-ban zajlottak a találkozók, Horacsekékhez két támadószellemű játékos is beállt. A legutolsó volt a legizgalmasabb, itt Horacsek volt az átjárhatatlan fal, Haragos ismét De Rossi szinten futballozott, Dobay odapiszkált ahová csak lehetett, Lőtét pedig megszállta Neuer. Méltó lezárása volt ez az egész napos focinak.

Térjünk azonban vissza a DFC elleni meccsre, hiszen ez volt a nap legfontosabb pontja. A támadásokban végig ott volt a veszély, s bár a DFC nem került tiki-taka szintű nyomás alá, komoly lehetőségük azonban csak egyéni hiba vagy kontra után volt. A passzolás is sokkal pontosabb volt, mint korábban, ennek jó néhány szép akció lett az eredménye. A felívelgetések száma is redukálódott. Néha ugyan voltak helyezkedési problémák, de összességében meccsről meccsre látszik a fejlődés. A csapat megtalálta a győzelemhez vezető ösvényt és egyre többször rá is lép.

Nézzük az egyéni teljesítményeket. Zsila valamelyest magabiztosságot vitt a támadásokba. Végig megjátszható volt, ha kellett testi erejét használta, viszont ha úgy adódott akkor jöhetett a csel, és még a passz gombot is megtalálta. Unyival remek támadásokat vezettek, reméljük Zsila tétmeccsen is hasonlóan jól fog játszani. Páty első számú futballistája hozta a tőle elvárhatót, gyorsasága és cselei ma is a csapat élére repítették. Silling ismét jól védett, jó néhány bravúrt is bemutatott.(főleg 1V1 szituációknál) és a felívelést sem erőltette. Horacsek a meccsen is maga a fal volt, de támadásokba is rengetegszer besegített. Haragos szintén remekül játszott, jó pár meccs óta igen jó formában van. Kiss is egyre jobb, támadásoknál ugyanakkor sokszor bizonytalan volt, pedig ha ott azokban a helyekben nem remeg meg a lába, akkor akár Unyit is beérhette volna a DFC ellen. Dobay söprögetett, piszkálgatott ám még mindig előfordul, hogy csak vaktában előre vágja a játékszert. Lőtének most elől nem jött össze a gól, pedig megvoltak a helyzetei, hátul viszont most bizonytalan volt, melynek két bekapott gól lett az eredménye.

Összességében tehát jól játszott a MAFASZ, másnap mindenki kipihenhette a focizás utáni fáradalmakat, vasárnap pedig jön az újabb futball, hiszen a srácok megrendezik a II. hazai MAFASZ napjukat versenyekkel, nyereményekkel, szóval mozgásban és izgalmakban teli lesz az a nap is.